Hűlni mondások a flört
Tartalom
Ezekbe a gyökerekbe és alapokba szeretnék belenézni, megpróbálni tisztázni mivoltát, hogy azután kereshessük, hogyan tudjuk beilleszteni életünkbe.
Két oldalról szeretnék feléje közelíteni. Szeretném megközelíteni a lélektan oldaláról az élményt, amit szeretetnek nevezünk; aztán vizsgálni, hogy mit mond róla a kinyilatkoztatás. Ha lélektanilag akarjuk elemezni a szeretetet, nagy mesterek gondolatai járnak előttünk: Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás s a későbbi nagyok, jeles modern filozófusok.
De talán legnagyobb doktora a szeretetnek, mert legtöbbet látott benne és legtöbbet mond róla: Szalézi Szent Ferenc. Az ő nyomában és magunkba nézve próbáljuk elemezni ezt a legnagyobb emberi élményt. Mi a szeretet?
A fenomenológiai elemzés számára ma is a legalkalmasabb kiindulópontnak kínálkozik Szent Tamás meglátása, amely szerint a szeretet valamiféle hajlás, odahajlás inclinatiovalaminek odahajlása valamihez. Úgy is lehetne mondani, hogy vonzási viszony két valami vagy valaki között, kölcsönös vonzás és vonzódás.
Ennek a vonzási viszonynak van egy előfeltétele, amit Szent Tamás hasonlóságnak mond, Szalézi Szent Ferenc pedig megfelelésnek. Azok közt tehát, akik közt szeretet jöhet létre, előzetesen valami megfelelésnek, egymásrautaltságnak kell lennie. Egymásrautaltság van például két hasonló gondolkodású ember között vagy az anya és csecsemője között.
Sík Sándor:
Az egymásrautaltságnak mint előfeltételnek megléte esetén szinte magától jön létre a szeretet első mozzanata, melyet hűlni mondások a flört szeretet-élmény elemzői tetszésnek szoktak nevezni. Ez a tetszés annyit jelent, hogy aki szeret, valami jót fedez fel abban, ami vele megfelelési viszonyban van.
Jót lát benne értelme, amit modern kifejezéssel úgy mondunk, hogy értéket fedez fel benne. Aki gazdag, szép jellemet, vagy nagy tudást lát meg valakiben, annak az illető is tetszik. Azt a szeretetet, amelyben ez a tetszés uralkodik, Szent Tamás a tetszés szeretetének nevezi amor complacentiae. De ez csak kezdetleges formája a szeretetnek. Ebből indul ki a második forma, amikor vonzódni kezd az ember ahhoz az értékhez, amelyről úgy érzi, hogy az neki jó.
Ezt már vágyó szeretetnek amor concupiscentiae nevezi Szent Tamás. Ami nekünk jó, az vonz bennünket. Vonzanak feléje ösztöneink; a csecsemő ösztöneit vonzza az a jó, amit édesanyjától kaphat. Vonzanak feléje érzelmeink, ahogy azt hűlni mondások a flört férfi és a nő közti szeretet találkozásánál látjuk, ahol az érzelmet ragadja meg az az érték, amelyet a másikban lát.
De értelmünket is megragadhatja, például az a tény, hogy valaki tudós, hogy értékes jellem. Ez a vágyó szeretet. A szeretet harmadik alapformája, mikor a lélek úgy érzi, hogy ő tud jó lenni annak, amihez vonzódik.
Van ki ír, ki olvas, ki ad, s ki kap. Kétséges, Nem az az író, aki ír, hanem akit olvasnak!
Ezt többnyire jóakaró szeretetnek amor benevolentiae nevezik a hozzáértők. Alkalmi találkozások bejegyzései csecsemőt anyjához az vonzza, hogy ő jó neki; az anyát csecsemőjéhez, hogy ő jó annak.
LOUISA EDWARDS. Forr a vérem KELLY
Ez is a szeretet egy formája, és itt is végig lehetne menni ösztönön, érzelmen, értelmen. Az anyát ösztön vonja csecsemője felé, a szerelmes embert az érzelem, a nevelői étosznak viszont értelmi jóakaró szeretet a lényege.
A nevelő értelmileg is tudja, hogy ő jó a növendéke számára, és tudatosan is az akar lenni. A jóakaró szeretet Szent Tamás — felsőbb fokon — barátsági szeretetnek nevezi, magyar szóval jobb volna talán így mondani: adakozó szeretet.
Ez a háromféle szeretet — tetszés, vágyó és adakozó szeretet — nem föltétlenül jár együtt mindig. Elképzelhető ugyanis, hogy a lélek megáll a tetszésnél, fölfedez egy értéket anélkül, hogy különösebben vágyódnék utána.
Így vannak egyesek az esztétikai élvezettel. Az is lehetséges, hogy a lélekmozgás a vágyó szeretetnél állapodik meg, vágyódik az után, ami tetszik neki, amit a maga számára jónak érez, de nem jut el odáig, hogy ő is adni akarjon. Megtörténik ez nem egyszer egy férfi és egy nő egymáshoz vonzó szeretetében. A tulajdonképpeni szeretet ott kezdődik, amikor az ember nemcsak részesülni akar, hanem adni is.
Enélkül legföljebb játékról, flörtről vagy ösztönről van szó. A tökéletes szeretetben van tetszés az érték miatt, amit megszerettünk, vagy a baráti szeretetben van tetszés az érték miatt, amit megszerettünk, vagy benne vágyó szeretet is, mert érezzük, hogy jó nekünk a másik, de azt is tudjuk, hogy mi is tudunk és akarunk jó lenni hozzá.
- Senior komoly ingyen társkereső oldalak
- Kenedi Ervin Miklós: Szállj, gondolat… (Z-füzetek/)
- Ismerkedés edző augsburg
- Kislemez schweich
- LOUISA EDWARDS. Forr a vérem KELLY - PDF Free Download
- Portugália találkozó helyén
- Számomra mindez egy olyan rejtélyt testesít meg, ami a Columbia Egyetem biológus szakának diákévei óta izgalomban tart.
- A benne előforduló szereplők, szervezetek és események a képzelet szülöttei.
A szeretet akkor igazán tökéletes, ha fentieken kívül egy negyedik mozzanat is van benne: ha ez a hármas szeretés kölcsönös. A barátsághoz s a hitvesi szeretethez, a szeretet legmagasabb formáihoz, lényegesen hozzátartozik, hogy mindegyik fél tudja, hogy a másik fél részéről is megvan a szeretet kölcsönössége.
Mindez azonban voltaképpen csak kezdete annak az élménynek, amit szeretetnek nevezünk.
Hűlni mondások a flört tetszés után kifejlődő vágy, vagy a jóakarás megmozgatja a lelket, és elkövetkezik az akaratnak bizonyos mozgása. Szalézi Szent Ferenc írja a Theotimusban: …a tetszésnek és szeretetnek a szeretett tárgy felé irányuló lendülete tulajdonképpen maga a szeretet, de úgy, hogy a tetszés a kezdet, a szív megmozdulása pedig, amely a tetszést követi, a valóságos igazi szeretet… A szív a tetszés hatása alatt kiterjeszti szárnyait, de a repülést a szeretet végzi.
A szeretet nem más, mint a szívnek vonzalma, törtetése, igyekvése a jó felé. Milyen jó felé? A szeretet bizonyos egységre törekszik, kapcsolatba akar lépni szeretete tárgyával, együtt lenni, sőt eggyé válni vele.
A csecsemő — hogy a legösztönösebb példát vegyük — a szájába veszi azt, ami tetszik bekötési jelvény ellenőrzése, eggyé akar vele válni. Minden szeretet életközösséget akar.
De nem akármilyen egységet, hanem ahol igazi a szeretet, ott a szeretet két tényezője kölcsönösen át akarja hatni egymást. A jellem alakul a másik jellemhez. Ebből fakad például a nevelőnek neveltjeihez való viszonya: a nevelő a maga egyéniségét akarja átadni annak, akit nevel, a nevelt pedig, ha ideálisan fejlődött ez a viszony, igyekszik azt magába venni, hasonulni hozzá. Ez néha külsőséges, külső szokások, esetleg furcsaságok utánzásában nyilatkozik, máskor lelkiekben.
A lélek ilyenkor szinte kilép magából, belefelejtkezik a másikba. De a kétféle szeretet közt, a vágyó és adakozó szeretet közt a második a több és boldogítóbb.
Ez a lelke a szeretetnek: a legnagyobb élmény, amely az ember számára lehetséges, a legnagyobb emberi boldogság, annyira, hogy aki ezt meg nem érti, boldogtalan torzó marad ezen a világon, s voltaképpen nem is tudja, mi az boldognak lenni. Ezzel el is jutottunk a keresztény szeretet lényegéhez. Ha egy formulába kellene foglalni azt, amiben a kereszténység szeretet-tana leglényegesebben különbözik a pogány, elsősorban a görög szeretet-tantól, azt kellene mondani, hogy ez annak éppen az ellenkezője.
A görög szeretet-fogalom vágy, sóvárgás, törtetés alulról fölfelé; a keresztény szeretet fölülről tart lefelé. Az értékesebb heidelberg egyszínű ofszet gép le a kevésbé értékeshez, az erős a gyengéhez, a hatalmas a kiszolgáltatotthoz, az Isten, a Megváltó a bűnöshöz és vámoshoz.
Ez a keresztény szeretet lényege, ez a fölülről-lefelé való út, ez hűlni mondások a flört miénk. A görög szeretet vágyó szeretet, a keresztény adó szeretet. Megtaláljuk ezt már az ószövetségben is. Az Ószövetségben megvolt pontosan és szabatosan az Isten-szeretet és a felebaráti szeretet parancsa. Ez az ószövetségi teológia és erkölcs alapja.
A szeretet valahogy hűlni mondások a flört margón maradt, többé-kevésbé a közgondolkozáson kívül.
ajtás Jó PJó Pajtás 2
A felebaráti szeretet szabatosan meg van parancsolva; de mindig csak a nép- és törzstestvért értették felebaráton. Mennyiben új ez a parancsolat? Öt mozzanatot fedezünk föl rajta, ami újjá teszi. Így mindenekelőtt új már azért is, hogy a két parancsot, az Isten szeretetét és a felebarát szeretetét egybefoglalja: ez nem két parancs.
Ugyanazzal a szeretettel szeretjük Istent és felebarátainkat. Mert ha nem szereti testvérét, akit lát, Istent, akit nem lát hogyan szeretheti? A második újság: a szeretet motiválása, megokolása.
Test és lélek. Sorozatszerkesztõ: Kovács Ilona. A sorozat eddig megjelent kötetei:
Miért kell szeretnünk Istent és felebarátunkat? Mert az Isten szeret bennünket. Istenből indul ki a szeretet, Istenre való vonatkozással kell szeretni Őt is, felebarátainkat is. Isten atyánk, szeretni kell, mint az atyát szeretni kell gyermekeinek; szeretni kell egymást, mint testvéreket. Nem jutalomért, vagy bajban segítésért, ezek földi érdekek; hanem mert testvérek vagyunk.
És szeretni kell felebarátainkat, hogy az Istent kövessük.
Ezért is úgy kell szeretnünk egymást — mert és ahogy az Isten szeret bennünket. Harmadik újság az evangéliumi szeretetben az egyetemesség. Ez sehol sem mondatik Mózes törvényében; de mondták, tanították a farizeusok és a qumrániak.
A negyedik újság: ez az evangéliumi szeretet-törvény nem egy törvény a sok közül: ez a törvény. Erről is szemléletes oktatást ad, amikor az utolsó ítéletet festi le, ahol egyetlen törvény alapján ítél: az irgalmas zeretet alapján.
