Kapa kan ik het legjobb flört. Az összehasonlítás
Tartalom
Ez a körülmény nem zavart. Célom nem a vélemények megváltoztatása volt, hanem képességem szerint a legtárgyilagosabb helyzetjelentés. A görögök a jó hír hozóját megjutalmazták; aki rosszat hozott, azt nem jutalmazták meg. Ma sincs másképp.
Engem nem az érdekelt, milyen a hír, csupán a feladat, hogy mindent úgy tudassak, ahogy láttam. Természetesen, nem láttam mindent. Arról beszélek, amit pontosan a két szememmel láttam azon a közel tízezer kilométeres úton, melyet a Szovjetunió területén megtettem.
Kovari Laszlo Erdely Folde Ritkasagai Kolozsvar Tilsch 1853
Elfogulatlan emberi szemmel vizsgáltam mindent, de nem tagadhattam meg ezúttal sem azt, hogy magyar vagyok, meggyötört nép fia, amelynek nehéz esztendeiben ezerszeresen szüksége van a tisztánlátásra, jobbra-balra egyaránt.
A kapu A vonat megáll, a fegyveres lengyel katonák kiugrálnak a hirtelen záporba, s felsorakoznak a kis őrház előtt. Szuronyukon, lábszárvédőiken, hatalmas szemellenzőjű sapkáikon, melyeket az állra szoruló széles bőrszíj tesz még harciasabbá, vastagon ömlik a víz. Most tűnik fel, milyen sokan vannak. Most tűnik fel, milyen sok utas szállt le az utolsó állomáson is, Stolpcén.
Ott szállt ki a mi fülkénkből az a bőbeszédű lengyel ifjú is, aki Varsótól kezdve szóval tartott bennünket, bámulatra méltó bátorsággal avatkozva bele a kapitalizmus és a német nyelvtan szerkezetébe. Ez itt a határ. Leszállnak a kalauzok is. A vonat minden kíséret nélkül halad Oroszország felé. Két-háromszáz méter még az út.
- Társkereső nő visz le útra
- Tolnai Népújság,
- A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken.
- Впрочем, поскольку он не имел представления о скорости машины, эта информация ничего не сообщала ему о длине пути.
- Ismerd meg a vicces mondás
- Спросил Элвин.
- Online hit gyerekek
- Хорошо, ну пусть сами кристаллы вечны - но как насчет подключенных к ним схем.
A vonaton az izgalom másodpercenként fokozódik, akár a nagy történelmi fordulók pillanataiban. Az utasok kíváncsian mérlegelik egymást, még egy zökkenő, s mindenkiről lehullik az álarc. A vonat romantikus fenyves alatt kanyarodik, hirtelen lassítani kezd. Kihajolok az ablakon.
A mozdony fából ácsolt hatalmas kapu alatt kapa kan ik het legjobb flört, a kapun fából faragott sarló és kalapács, alatta a teljes szovjet címer. Üdvözlet a világ minden dolgozójának… — silabizáljuk a cirillbetűs felírást a kapun, mely kétségtelenül egy új kor, egy sose-volt-világ bejáratát szándékolja jelképezni, akár Dante kapui; de vajon már e régi jelkép felelevenítésével is nem örökségről, folytatásról tesz-e tanúságot?
A szomszéd fülkében a három fiatal nő, aki Bécstől kezdve oly kimért-előkelően viselkedett, hirtelen rágyújt az Internacionáléra. Egy pillanat alatt kiderül: a februárban felkelt schutzbündlerek hozzátartozói, illegálisan jöttek. A következő fülke ablakából az amerikai utasok, akik vastag csekkfüzetekkel a leningrádi prémkiállításra igyekeznek, nyugtalanul és zavartan tekingetnek feléjük.
A vonat egy pillanatra megáll, hallom a fülkék kasszerű morajlását; a lelkek, akik eddig udvariasan megosztották az útra való sonkát és vizes uborkát, szétválnak, jobbra és balra. A pokol vagy a mennyország kapuja? Fürkészve tekintgetek körül, s hitet teszek, hogy megőrzöm tárgyilagosságomat. Visszatekintek Európa felé. A kommunizmus el fogja tüntetni az országhatárokat! Nyugalmat erőltetek magamra, s az általános kapkodásban elcsomagolom olvasmányaimat, az idegenvezetőket és útirajzokat, melyek helyett Tolsztoj Levelei-be ragadtam bele.
Előveszem jegyzetfüzetemet, megszámozom az első három oldalt. Itt már minden fontos.
Vizsgálódva nézem a tájat, s mosolygok magamon. A fák is nyilvánvalóan éppolyan fák, mint félórával ezelőtt, a vakondoktúrásokon sem fogok sokat látni az új világ jelentőségéből. A csöpögő nyírfák között vörös lovas katonák vágtatnak, aztán fatelep következik, magas halmokba rakott fenyőszálakkal, nem messze tőle kis dinamótelep, egy Diesel-motor felnyúló vékony bádogcsöve egyenletes időközökben hibátlan kék füstkarikákat köpköd az esőbe.
Előtte az első szovjet polgár, a százhatvannyolc millióból, könyökével épp kapa kan ik het legjobb flört törölgeti.
A következő ebben a pillanatban lép a fülkébe. Alacsony termetű, fehér arcú fiatal katona, mosoly és homlokráncolás váltogatásával igyekszik hivatalos egyensúlyát megtartani a lelkesedő és gyanakvó utasok között; szalutálva, udvarias hangon elszedi az útleveleket.
A töltés alatt bal oldalról faházak tűnnek fel a nyírfák között; az első szovjet falu, Nyegorjeloje. Így messziről semmiben sem különbözik a lengyel falvaktól. Varsótól kezdve csak faházakat látni, még a városokban is. Csupa faház a szovjet falu is; a híd mellett, melyen már döcögve halad a vonat, hosszú faépület áll, ablakai fölött végig terjedelmes vörös plakáttal.
Előtte gereblyés munkásnők vonulnak, vagy tízen.
Szívélyesen integetnek. A patak mellett mezítlábas gyerek két tehenet őriz. Egyik ház előtt család szellőzködik a küszöbön, férj, feleség, három kislány.
Ülnek, és valamennyien uborkát hámoznak. A váltók körül tíz-tizenkét munkás dolgozik, olajos zubbonyban, olajos bőrsapkában.
Csavarokat hajtanak a sínekbe. Mérnök vagy munkafelügyelő az, aki pár lépéssel mögöttük valamit papírlapra jegyez, miközben szája szélére tolt cigarettájának füstje arcát keserves fintorba torzítja?
Nyegorjeloje széles peronján nyolc katona áll sorfalat. Fegyver nincs náluk. Fegyvere, apró revolvere csak a parancsnokló őrnagynak van, aki térdig érő, hatalmas csizmában, bricseszben, rengeteg derék- és vállszíja között, sapkája alól kigöndörödő, vörös fürtjeivel és termetes orrával úgy mered ott, mint egy plakát, hogy harsányan tudassa az érkezőkkel: a szovjet nem ismeri a fajták közti különbséget.
A katonák mellett fehér nyakba akasztós kötényű hordárok várakoznak, s a világ minden országa hordárainak fürgeségével rohanják meg a vonatot. Át kell szállni, a lengyel vonatok csak idáig közlekednek. Az állomás másik oldalán kezdődik az orosz sín, melynek keréktávolsága — még a cári stratégiák óvatosságából — valamivel szélesebb, mint az európai vasutaké.
A vámvizsgálat hombár nagyságú, tágas, tiszta teremben történik.
A padozat fényesre kefélt parketta, a két oldalfal csupa ablak, az ablak felett Lenin arcképe, a harmadik falon Szovjetoroszország térképe az első ötéves terv eredményeinek feltüntetésével, a negyedik kapa kan ik het legjobb flört emeletmagasságú festmények: ízelítő az új szovjetstílusból, amelynek lényege, amint látom, a madártávlat. Az egyik dolgozó termelőszövetkezetet ábrázol cséplőgéppel, traktorral és vágtató ménessel, a másik a híres dnyeprosztroji gátak építkezését mutatja.
Ursula K. Le Guin A minta
A kép színei elevenek, élettől duzzadók. A falakon körben hat önálló lakás varel nyelven: Minden ország proletárjai, egyesüljetek! A terem közepén széles pad fut körbe, az utasok ide helyezik kinyitott bőröndjeiket. A vámtisztviselők szakértő mozdulatokkal emelgetik ki a fehérneműket, a cipőket, mindent megtapogatnak.
Az idegen pénzről jegyzéket állítanak ki, legfeljebb ennyi pénzzel lehet majd az országból eltávozni. Az útlevélre beírják a fényképezőgép számát. Mellettem, előzékeny magyarázkodások közepette, egy visszavándorló nőtől elkobozzák vadonatúj párizsi selyemruháit.
Az utazási terv szerint itt kell megkapnom a határtól Moszkváig szóló jegyet. A szovjet cséplést ábrázoló kép alsó sarkában nyílik az utazási iroda ablakocskája. A jegy még nem érkezett meg. Egy-két nap alatt itt a válasz.
Szíves kalauz
Van szálloda itt az állomáson. Vendéglő is van. A hivatalnok egyszerű, csöndes ember, negyven-ötven év körüli; talán még életében nem csodálkozott, arca megrendíthetetlenül szenvtelen. A dnyeprosztroji festmény egyik sarkában a postahivatal ablakocskája van, kapa kan ik het legjobb flört másikban a pénzváltó irodáé.
Földisménk körében egy munka sem jelent meg,mely E r d é l y t tüzelésen tárgyalta volna; földiratunk valamivel szerencsésebb, A honismeret ez uj ága csak az ujabb időkben nyert m a g á n a k embereket.
A pénztáros fiatal fiú, fürgén csattogtatja a számolótábla gyűrűit. Vele szemben két munkás ül, szintén fiatalok. Mindhármójuk öltözete oly elhanyagolt, hogy az szinte már kérkedésnek hat. Kezdődik a pénzátváltás, ismerkedés a rubellal; titkait csak hetek múltán értettem meg.
