Navigációs menü

Kutatás az emberi cselekvés a földön. Account Options

Ferdinand Tönnies — Ferdinand Tönnies Közösség és társadalom" című fő művében kifejtette, hogy a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatok.

Veszélyben az érintetlen esőerdők

Émile Durkheim a társadalom iránti érdeklődésében inkább a társadalmi integráció feltételeit kereste. Nyugtalanította a munkások nyomora, a bűnözés, az alkoholizmus és az öngyilkosság, aminek okát az anómiában látta. Vilfredo Pareto a történelmet a hatalmi elitek körforgásának történetében látta. Elődeivel ellentétben szerinte nincs semmiféle fejlődés egy jobb társadalom felé. Max Weber a modern gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés lényegét a racionalitás terjedésében látta.

A megértő szociológia szerint a szociológusnak törekednie kell megérteni a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak, gondolatainak motívumait, meg kell értenie azokat a szubjektív értelmeket, amelyeket a cselekvők saját és mások viselkedésével összekapcsolnak.

kutatás az emberi cselekvés a földön önálló alkalmazás hannover

Nem elég megismerni, mit cselekszenek, azt is meg kell érteni, miért cselekszenek az adott módon. Weber szerint a társadalomban és a történelemben valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek és nem a determinisztikus törvények.

Szociológia

Pozitivizmus és antipozitivizmus[ szerkesztés ] A szociológiát annak korai, Az empiricizmus és a tudományos módszer hangsúlyozása kétségbevonhatatlanul megalapozta a szociológiára és annak megállapításaira irányuló igényt, valamint meg is különböztette a szociológiát más, kevésbé empirikus területektől, mint például a filozófia.

Ezt a módszertani megközelítést, ami magyarázatokra és előrejelzésekre törekszik, pozitivizmusnak hívják. A szociológusok nem triviálisan gondolkodó hányada azonban ezeket a célokat elutasítja.

Why You Will Marry the Wrong Person

A pozitivizmustól való első elszakadási kísérletek filozófiai és politikai alapokból fejlődtek ki, mint például Karl Marx dialektikus materializmuson alapuló elméletei. A tudományos pozitivizmustól való másik elrugaszkodás pedig kulturális és szociológiai jellegű volt.

kutatás az emberi cselekvés a földön egyetlen lakás kiadó linz

A társadalmi élet korai Ezt a nézetet fejlesztette tovább Max Weber, aki bevezette az antinaturalizmushoz közel álló antipozitivizmustmely szerint a szociológiai kutatásnak az ember kulturális értékeire kell összpontosítania. George Herbert MeadHerbert Blumer és később a chicagói iskola Erving Goffman és mások pragmatizmusra épülő szociálpszichológiája megteremtette a szimbolikus interakcionizmus kifejlődését. Európában a két háború között a szociológia folyamatosan ki volt téve egyrészről a megerősödő totalitárius rendszerek támadásainak, másrészről a konzervatív egyetemek merev elutasításának.

Az ekkor kibontakozó frankfurti iskola tagjai Max HorkheimerTheodor W. AdornoHerbert MarcuseJürgen HabermasWalter BenjaminAxel HonnethOtto KirchheimerLeo Löwenthal és mások fejlesztették ki azt a kritikai elméletet, ami a marxi dialektikus filozófia elemzését radikális baloldali társadalomkritikával kapcsolta össze.

Ezzel egyidőben a kezdetben Ausztriában, majd később az USA-ban miért menyasszonyok Alfred Schütz kifejlesztette a társadalmi fenomenológia elméletét ami később kutatás az emberi cselekvés a földön társadalmi konstruktivizmus létrejöttét kutatás az emberi cselekvés a földön elősegítette.

Mások sokkal objektívabb szempontokat képviseltek, mint például a neofunkcionalizmus.

kutatás az emberi cselekvés a földön egyetlen plauen

Megint mások egyre többet kezdtek a globalizáció természetének vitájával és a társadalmi intézmények megváltozásával foglalkozni. A politikai szociológiában pedig kislemez oschatz nemzetállamok hatalmi átalakulása figyelhető meg a kereskedelem és a kulturális termékek globalizációja, valamint a nemzetközi szervezetek növekvő befolyása mentén. Ezek az irányok néhány alapvető szociológiai kategória és -elmélet felülvizsgálatához vezettek.

Ugyanakkor a pozitivista tradíció még mindig él és hatással bír a szociológiára, ezt bizonyítja a társadalmi hálózatok kialakulása melynek elemzésével a Kapcsolatháló-elemzés foglalkozikúgy is, mint a hagyományos mikro-makro vagy ágens-struktúra felosztás kritikájának új paradigmája és úgy is, mint egy új módszertan.

A társadalmi kapcsolatháló-elemzés több szociológiai alterületre is kifejti hatását, mint például a gazdaságszociológia lásd például Harrison White és Mark Granovetter munkáita szervezeti viselkedés vagy a történeti szociológia. A szociológia fejlődésében állandóan komoly problémát jelentett, hogyan lehet kiemelni és egyesíteni a szubjektivitásaz objektivitásaz interszubjektivitás és a gyakorlatiasság fogalmai körüli aggodalmakat az elméletalkotásban és a kutatásban.

A szociológia, mint tudomány kiterjedésének mértéke és határai úgyszintén folyamatos vita tárgyát képezik, ami alapvető ontológiai és episztemológiai kérdéseket feszeget. Ezeknek a vitáknak az egyik eredménye a multidimenzionális társadalomelméletek folyamatban lévő kialakulása, valamint sokféle kritikai elmélet fejlődése.

Egy másik végeredmény a közszociológia formálódása, ami a szociológiai elemzés hasznosságát hangsúlyozza különböző társadalmi csoportok számára. Társadalmi kapcsolatháló-elemzés [ szerkesztés ] A XXI. A fizikusok, statisztikusok, pszichológusok, szociológusok termékeny együttműködése hozta létre ezt a már-már paradigmának tekinthető irányzatot.

Csaba Zoltán- Pál Judit, A kapcsolatháló-elemzés a szociometriából építkező, de annál komplexebb, nagyobb közösségek vizsgálatára alkalmas módszertan Szvetlevszky, A megközelítés előnye, hogy az adott hálózati struktúrákat, közösségeken belül kialakuló tulajdonságokat dinamikus módon, a változásokon keresztül is képes vizsgálni a kapcsolatok és a környezet folytonosan változó mozgása mentén.