Nő keres férfit almadies

Sepsi Laczkó Háté és korirata legelőbb ez alkalommal vonat ván be a hazai történetirás és történettudomány életfolyamába, szükségesnek látom az iró személyiségére, valamint a mű irányára és történeti hitelességére nézve nézeteimet elmondani; nem idegen adatok nyomán, kanos találkozók irónkról a magyar irodalom történetét és an nak mi velőit tárgyazó sem önálló művekben, sem az itt-ott elszort adatokban tudtomra emlékezet nincs; hanem magából e koriratból, melyből annyit nyilván megérthetünk, a mennyit mindkettő felől tudni mulhatlanul szükséges.

Korirónk születéshelyéről csak gyanithatólag szólhatok; az Ahanj megyében fekvő Sepsit gondolom annak lenni. Gyanitásom egyik alapja az iró előneve, másik azon kitűnő figyelem, mclylyel az ott történteket kiséri ós oly kicsinységeket jegyez fel, mik csak ott születettet érdekelhetnek. Közmunkássági pályájára nézve lelkész volt, előbb—mint maga emliti—"ama nemzetes ésne vezetes" Lorántffy Mihály udvari concionatora, kinek ben történt ha lála után a virágzó és népes megyével biró Bényén értendő Erdős- Bénye találjuk papi állomáson; de Lorántffy Mihály nagyobbik leá nyának Zsuzsánnának Rákóczival való házas viszonya következté ben, ezen hatalmas házzal is egybeköttetésben kellett lennie ; kü lönben alig lesz megfogható, hogyan jutott azon tények tudomásá hoz, melyeket nő keres férfit almadies nagy tekintetü úr magén életéből feljegyzett.

Ily befolyásos egyénekkel és protestáns házakkal való viszo nyában kell nő keres férfit almadies irónk történelmi munkásságának kul csát legjobb randi oldalak. Mig a kor mozgalmas szelleme, a vallásos felekezetek egy mással küzdése, lelkére elevenen hatott, addig a nő keres férfit almadies alkalom, az ugy szólván szemeláttára születő s körűlette lefolyó események mintegy önkénytelenül vitték őt az irói térre.

És még is, bár ez irány némileg egy oldalunak Iássék, lehetlen a kiviteltől az érdekességet és fontossá got elvitatni. Az általa tárgyalt korra esnek ugyan is a bécsi, linczi, prágai és más békekötések; e korban és nem kevés bajnak nő keres férfit almadies vér nek árán gyökerezett meg hazánkban a protestantismus ; ama két jeles fejedelem alatt lőn sok hányatás és véget érni nem akaró sze rencsétlenségek után újból kiviva Erdély másfél százados önállása, melynek hogy a magyar nemzetiség mit köszönhet, ma inkább lát juk mint évekkel ez előtt, és új évsorok elteltével —ha történeteinket tanulmányozzuk—még marokkó nő reklám átlátandjuk.

Mily nagy politikai sze repkörük volt ez nő keres férfit almadies n különböző hitfelekezeteknek, s ezek a társadalmi ós alkotványos életre mily nagy befolyással birtak, tudja az, a ki történeteinket ismeri ; és hogy ezeket a mi Laczkőnk mily részletesen s minő gonddal irta meg, az e korirat során az olvasó előtt nyilván kiderülend.

S ha kifogások tétele és átalában nő keres férfit almadies adatok birálata kutfőkia- dási tisztem körébe esnék — mit én nem hiszek— ez esetben e kor irat szerzőjének tulontul orthodoxus volta, itt-ott szenvedélyes el fogultsága és helylyelközzet metszőn éles sőt epés szinezései lenné nek azok, miket nem helyeselhetnék; azonban ezek is ama kor ge niuszában, melyben irattak, az iró egyéniségében és a mind két rész ről folytatott lusák elkeseredett voltában ha teljes felmentésüket nem is, némi mentségüket mindenesetre feltalálják.

Sokkal újabbak voltak nő keres férfit almadies adott és vett sebek, minthogy ne hatottak volna a szivekre, sokkal erősebbek az események, hogysem irányadólag ne folytak volna be a szinte legjobb akaratu iró tollára partnervermittlung radolfzell. A mi felvilágosult korunk fiaira— lehetlen—hogy harmadfél száz év előtti történeti rajzok bántólag hassanak.

Sőt én azt hiszem, hogy e — némely gyönge odalainak daczára is — szerfelett tanulmányos értesülést a távol multból még örömmel és alkalmul kell vennünk arra, hogy jelenkorunk mind polgári fejlettségéhez, mind vallásos tűrelmességéhez magunknak szerencsét kivánjunk, és a Gondvise lésnek azért, hogy ama viharos időket végre valahára e részben békés napok válták fel, hálát adjunk.

Mert a miket e vállalat eddigi köteteiben kijelentett nézeteim értelmében kihagyandóknak láttam, már magam kihagytam. Igen, kihagytam jobbára azon oldalvást ír tárgymutató jegyzéseket, melyek a szövegnél csaknem mindenütt élesebbek, sőt sokszor boszszantó epéskedésig mennek, és a melye —mint a krónika szövegétől különböző irások mutatják—netnis ma gától az irótól, de az'elsőbb időkbeli átolvasóktól származtak ; kihagy tam azon egymást üldözési szellemet lehellő kifejezéseket, melye vajha soha seegy se másrészrőlnenyilvánultak volna;kibagytam végre némely immár valóban közönségesekké vált okmányokat, miket Ka- tona,Bethlen Farkas, a Corpns Juris és több más történeti kutfők ismé telve adtak, nő keres férfit almadies a melyek—miután gondos öszszevetés után semmi újat, sőt bármi csekólyebbszerü megigazitó variánst sem tartal maznak—nézetem szerént csak a papir és betük tömegét s nem tör ténelmünk adatkincseit növelendették.

A Pesti TV és a Partizán találkozása a 2021-es Budapest Pride-on (Ábrahám Róbert vs. Gulyás Márton)

Mind ezt azonban a nélkül tevém, hogy az eredeti kézirathoz nő keres férfit almadies egy szót is adtam volna. E korszak eseményeit, kivált midőn azokat avatott tolla, élő szemtanú — és a mi az ón czélomhoz képest rendkivül fontos -édes nemzeti nyelvünkön rajzolá,és sokat másképpen, talán az igazsághoz hivebben, mint a hogy az eddigelő megjelent adatokból olvastuk — e korszakot nekem metlőznöm lehetlen vala, s tisztemben állónak tartám adni e korrajzból annyit és ugy, a mennyit és a hogy le hetségesnek véltem.

Sepsi Laczkó Máté Krónikája 1512-1624

Mikori e mű, meghatározza a kezdő lapon oldalvást levő s szer ző saját kezével irt irn e jegyzet : Inc hon hun hoc opusdie a octobrisl A példány, mely után én közlöm, az eredeti ; megtalálható a Maros-Vásárhelytt levő Teleki-könyvtárban az könyvszám alatt; ebből lemásolta elébb szóról szóra, betüről betüre, sőt a leg kisebb vonásig hiven báró Apor Károly igen becstilt barátom, ki nek az erdélyi történetirás egykor ezért és sok becses kincsekért íog hóiéval tartozni, és a kinek én ezennel legszivesb köszönetemet nyilvánitom : azután ebből lemásoltattam ós az eredetivel egybeve tettem én.

Az eredeti kéziratnak negyedrétü könyv alakja van, harmadfél ujj vastag, kemény iró papiros, mit azonban az idő sok helyen szinte az olvashatlanságig megviselt. A szöveg egybefüggő folyamának megállapitása nagy utánjárással eshetett meg, a jegyre következő áj jegyek, beletoldások sat.

Az ezutáni lapon a magyar czim van ké sőbbi időben és égészen más kézzel irva s alól e két évszám: — Legalól áll: M. KŐTszitál gyuláite sat. A belső felosztást és tartalmat illetőleg megjegyzem, hogy legelől—a minthátrább látható less —a XVII század első felét és a ma gyar nemzet akkori közérzületét ismertető harczi dalok állnak; ezeket követik től ig terjedő akkori kalendarium-féle rövid kor jegyzések, melyek mellé elől oldalvástezlevénirva:Ordinand a suo 1 o c o—, én ezeket a krónikába a maguk helyökre igtattam ; ezután jő maga a sajátképpeni krónika e czimirat alatt: Observationes Rerum Memorabilinm.

Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései.

Innét van kivéve a krónika magyar czime; áll pedig az három könyvből: az első könyv — mely azonban az eredeti kéziratban sehol nyilván kijelőlve mincs — magában foglalja az elválást megelőző évektől Bocskaiig — ig terjedő korszak töredékes és ke vés újat tartalmazó rajzát: a második Liber secimdus, ez már kivan téve terjedelmesen tárgyalja a szerencsés fegyverü és politikáju Bocskai korát — kezdetéig ; a harmadik könyv mi isméi csak romai számmal van megjelőlve a Rákóczi Zsigmond, utolsó Báthori és Bethlen Gábor korát, ennek fejedelemsége utófe léig — ig.

Vannak még az eredeti kézirat szélén oldaljegyzések, részint magától a szerzőtől, részint egykoru vagy később időbeli két ol vasótól, kik közül egyik ben élt és olvasta el e krónikát —a mint egy az eredeti kéziratban látható jegyzéséből nő keres férfit almadies ezek kö zül azokat, melyekről meg voltam győződve, hogy ugyan azon kéznek irásai és a szöveg felvilágositására szolgálnak, csillag alá téve fel használtam, a többit, mivel e krónikához egyátalában nem tartoznak, de annak nem is használtak volna, kihagytam.

A helyesirásra nézve e kötetben is eddigi elveimet követtem. A nemzetes, tekintetesés nő keres férfit almadies vitéz keresztyén úrnak, Homonnai Istvánnak, hazánknak egyik fő ollal- mazójának vitézi éneke és könyörgése. Hozzád kiált lelkem, örök életemnek Istene, magos menyben! Mert igen örvendez énnékem fogadott kegyes igéretödben, Azért én Istenem!

Kinek természete könyörgő sziveket szükségében segiti, Az én kérésemis-hiszem-Szent Felséged édesden elő viszi. Minden seregeknek csak Felséged ura és vezérlő Istene, Jámbor hadnagyoknak, vitézlő népeknek igyökben segitője.

Te vagy bátorsága, paizsa és kardja, pogányoknak rontója! Oly bizodalommal könyörgök én mostan isteni Felségednek, Kardot kik felkötünk a te szent nevedben, légy segitség népednek, A te szent angyalod minket környül fogjon és megsegéljen minket.

Katar bevándorlás

Nagy dicsőségedért, kérlek én Istenem! Ábrahám és Izsák, Jákobnak Istene! Irgalmasságodból ezt meg cselekedjed, sok romlásinkat nézzed, A te szent nevedért-mikor szemben vivunk- Sz. Fiadért társkereső erlangen- höchstadt, Vedd el bátorságát, add kézben fejenként, hogy rabolhassuk őket. Igazgasd elménket, bátoritsd szivünket mikor nézed igyünket, A Krisztus Jézusnak vére hullásáért megsegitsed népedet: Lássuk hatalmadat, hogy nem felejtéd el véreddel megvöltekcl.

Sok jámbor vitézek, kik rabságban vagynak, szabaditsd meg azokat, Mint Jéruzsálemben hogy meg szabadilád a te benned bizókat, Egy jámbor királyért, a Sennacheribet hatalmaddal megrontád. Atya, mindenható felséges Ur Isten!

Felségednek tegyünk dicséreteket. Nagy tisztességedért ós könyörgésünkcrt megengedjed ezeket; Mert látod Ur Isten! IHás vitézi ének.

A vitézek kardjainak, megjött ereje karjoknak, A jó fringyia szablyáknak: majd bocsi lesz katonáknak. A nagy kiterjedt sikmező, ligetes, fás, cseres erdő, Majd megzőldül minden szép fű, majd kelletik az hamar ló. A szép fényes fegyverekre, lesz majd szemek látó ere, Kedvünk megadó eszköze, sok jó vitéz hadban léte. Istenim' nek könyörögvén, országunkért rájok menvén, Istenünkért és hitünkért, ha meghalunk idvezülünk.

Raboltatja velünk őket, gyalázza mint hitleneket, Kezünk közt mint cserepeket, mind etrontja nő keres férfit almadies őket. Isten velünk, kitől félünk? Ki lehetne ellenségünk? Mi Istenünk és mi Urunk! Ne féljünk mi sokaságtól, mint hitetlen pogányoktól, Várjunk oltalmat Urunktól, mint kegyelmes Istenünktől.

Kiről ha megemlékezünk, megmarad jó hirünk nevünk, Becsületünk tisztességünk lesz, ha megmarad mi hitünk. Hagyjunk békét félelemnek, hiszem ők is csak emberek, Fejenként legyünk vitézek, rá mentünkben vakmerővek. Hogy hatalmas jó tétéről, magasztaljuk szent nevéről, Istenünket, neki mondjunk dicséretet tisztességet. Segitségűl a nagy Istent ki hijja. Az oly embert nagy sok jókkal megáldja, Szivét bátoritja, lelkét vigasztalja.

Áld meg Uram ellenségen boszszmnat, Mert csak reád biztam Uram magamat, Viseld jól gondomat, add meg hatalmamat. Kopja törik, szablya fénylik, fő esik, Sziv irtozik, szin változik, seb esik, Sas holt testben hizik, vérrel részegedik.

Örök Isten! Seregeknek nagy felséges Istene, Menynek földnek nagy hatalmas vezére, Szablyánk élessége, karunk vitézsége!

Zászlód alatt bátorsággal mi járunk, Pogányokkal szent nevedért mi vivunk, Mert te vagy biztatónk, oltalmunk, vezérünk. Isten velünk : hát kivel mit gondolunk, Igaz hittel ha ő hozzá folyamunk, Soha szégyent nem vallunk, mert ő mi királyunk. Majd látjátok pogányoknak romlását, Isten előtt oly nagy szégyen vallását, Előttünk futását, széllel bujdosását. Erősségünk, vitézségünk, vezérünk, Te vagy segedelmünk és hatalmasságunk!

Hozzánk küldjön te Szentséged segédei, Vele öszve nagy hatalmas erődet Kivel megverhessük mi ellenségünket. Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései, melyek a magyar nemzetet jó vigyáaásra serkent hetik, igen igyefogyott állapo tjában. Carolus Quintus, hispániai király, Filep király fia Aquisgramimban romai császárrá tétetik, Nándor-Fejérvárat Szulimán, a török, megveszi Sz. János fővétele napján. Nagy földindulás vala Erdélyben és sok vén ember hala meg.

Ellenőrizze foglalása feltételeit

Lajos királyt s a püspököket n török császár megveri Mohácsnál, Keresztelő - Júaos fővétele napján. Pest városát a tö rök megégeti kisasszony napján. Budát először megveszi a törők. Solymanno imperatore cum duccntis millibus turcarum Hungariam ingresso, infelix Re v Ludovicus, agens annum aetatis János Vajda Zápolya János magyari király tizenöt esztendeig, megkoronáztatása után.

Ferdinándot Prágában a csehek megkoronázzák ki rályságra Ferdinándust más pártos magyar urak hozák bé a királyságra János király ellen. Ujlaki Imre erdélyi vajdává leszen. Ferdinánd János királyt Budából kiüzé, A török császár kiküldi Budából az urakat. Török Bálintnak és Petrovichnak fogsága. Kacianos Jánost Ferdinánd Magyarországba küldi, hogy János királylyal megharczoljonada melléje népet: a magyar uraknak hadai is mellotte valának, kik Ferdinánd pártján valának; Szinánál megharczoláuak és János király hada megvereték, maga Lengyelországba szalada.

Kassöt Ferdinándnak megadják. Kacianos János ismég Magyarországba jő a magyar nenrzetet fogyatni; de gondja érkezék, mert a török császár hada előtt viszsza mone.

Ez időben rút pártolkodás vala az országban 1 ben : Szulimán császár Bécset megszállja Elvesz© a törökben fegyver és bideg miatt 80, Bátbori István Erdély ben a szásfc városokat meghódoltatja János királynak; csak Szó- ben 7 esztendeig tartja magát Ferdinándnak.

Kőszögnek Szulimán császártól való meg szállása. Ferdinánd Budát másodszor veszi meg. Nagy üstökös csillag látszik kisasszony havában. Er délyből 60, török sok nemes aszszonyokat elviszen.

Bevándorlás Amerikai Egyesült Államok - USA

Nagy döghalál Erdélyben. Ferdinánd 5. Szulimán császártörökkel Bécs alá indula, Kőszeget ostrommal meg nem veheti — megadják neki; Bécset megszállja, de Károly császártól félt, ki 80, gyaloggal és 30, fegyveressel ós nagy magyar haddal jö vala— azért nagy prédaval Tótország felől hasa mene. Két üstökös csillag láttatok az egen. Perényi Péternek fogsága; nagy erős hitre hivák fel császárhozazután halva hozák le a testét.

Perényi Gábriel szü- lettetik. Somlyai Báthori István születeti Czibak Imre és Géczi veszedelme.

Gritti Erdélyben megölettetik Czibak Imre haláláért. Erdélyben nagy drágaság. Kassát megvevé János király népe.