Tudom, az elmúlt 2 igenév

Állítmány[ szerkesztés ] A magyarban puszta névszó az elmúlt 2 igenév állhat állítmányként az oroszhoz, török nyelvekhez és egyes finnugor nyelvekhez hasonlóana jelen idejű, egyes és többes szám 3. Más mintájú nyelvtanokban az állítmány igei jelleget kap, és a jelen idejű harmadik személyű alaktól különböző alakjait körülírás pótolja.

A magyar nyelv természettudományos módszerekkel való vizsgálata, azaz az elmúlt negyed évszázad magyar generatív nyelvészete a magyart az emberi nyelvek olyan sajátságos típusaként állította elénk, mely fontos jellegzetességeiben különbözik a legismertebb indoeurópai nyelvektől.

A magyarban a szórendet a mondat elemeinek nem a mondatrészi szerepe, azaz alany, tárgy volta, hanem a logikai tudom határozza meg.

A magyar mondat ige előtti nevezetes szerkezeti pozícióit a logikai műveleteket kifejező mondatrészek foglalják el, köztük a mondat logikai alanyát megnevező topik, a disztributív kvantorok például a minden elemet tartalmazó mondatrészekvalamint a kizárólagos azonosítást kifejező fókusz.

Ha pontosan megnevezett, akkor határozott, különben határozatlan. Lehet rejtett; ilyenkor az igei állítmány, vagy az összetett állítmány ragozott igei részének személyragjai fejezik ki; illetve az elmúlt 2 igenév állítmány névszói volta utal arra, hogy tudom személyű, száma pedig kifejezi az alany számát.

A személyes névmás akkor jelenik meg a mondatban, ha hangsúlyozni akarjuk. Az alany akkor is rejtett maradhat, ha a szövegösszefüggésből ismert, és odaérthető.

Vannak alanytalan mondatok is, amelyek fő példái az időjárásról szólnak, például: Esik. Az általános alany azt jelöli, hogy a hozzárendelt állítmány mindenkire, senkire vagy egy csoport mindegyik, vagy egyik tagjára sem érvényes.

• Ismerkedés edző augsburg
• Hely szerelem komoly találkozó

Tárgy[ szerkesztés ] A tárgy általában tárgyragos névszó, de a második az elmúlt 2 igenév harmadik személyű birtokjellel ellátott tárgy ragtalan maradhat. A rag elmaradhat az egyes szám első és második személyű névmásokról is. A főnévi igenév ragtalan marad.

Lehet iránytárgy, amire az állítmány cselekvése irányul, vagy eredménytárgy, amit a cselekvés hoz létre. Határozók[ szerkesztés ] A határozók lehetnek névszók, határozószók vagy határozói igenevek.

A határozószók szófajára jellemző, hogy rag és névutó nélkül képesek kifejezni a határozói jelentést, de ritkán előfordulnak ragozatlan és névutó nélküli névszók is határozóként, amelyek elkezdtek határozószóvá válni. A többi szófaj rendszerint ragozva tölti be ezt a szerepet.

• Egyetlen radebeul
• Halle berry társkereső peter thomas lee