Valaki ismerje török

Gazdasági- és társadalomtörténeti kötetek. Buza János, Draskóczy István, J. Újváry Zsuzsanna Szerk.

Budai vilajet

Miközben az elmúlt évtizedek forrásfeltárásának és -feldolgozásának köszönhetően egyre többet tudunk a török országrész adózó népességéről, gazdálkodásáról, igazgatásáról, a török elit és katonaság összetételéről és mozgásáról, csaknem teljes homály fedi a hódoltsági központok muszlim polgári valaki ismerje török a szellemi réteget, az iparosokat és a kereskedőket.

Több mint fél évszázada annak, valaki ismerje török Fekete Lajos minden, akkor elérhető forrás felhasználásával a lehető legteljesebb feldolgozását adta a török Buda lakóinak; 1 a hódoltság fővárosa azonban nem tipikus központ, senkinek nem jut eszébe Füleket, Aradot vagy Kaposvárt olyannak képzelni el, amilyen Buda volt. Biztos, hogy Pécs és Szigetvár magas színvonalú muszlim szellemi élete 2 sem általánosítható.

Budapest, In: Szita László szerk.

Hova tűnt Török Ferenc?

Pécs,— Valaki ismerje török Araştirmalari 14 1—9. Valaki ismerje török tudatlanság oka nem az érdektelenség, hanem a forráshiány. Az összeírások azt a népességet és termelést mérték fel, amelyet a kincstár meg akart adóztatni: a török centrumok adómentes muszlim lakói ebből a körből értelemszerűen kimaradtak.

Szerencsére a török összeírók nem tartották magukat következetesen ehhez a kézenfekvő gyakorlathoz. A hódoltságnak abban a déli sávjában, amelyet a hódítást követő évtizedekben elárasztottak a Balkán-félszigetről észak felé vándorló délszlávok és vlahok, tehát a Szerémségben, a szegedi szandzsák és a temesvári vilájet déli felében — ötletszerűen vagy módszeresen — a muszlim lakosságot is többször számba vették. A deep purple hallelujah single balkáni iszlamizáció miatt ott a muszlimok jó része nem adómentes hódító, hanem adózó termelő volt, akikkel együtt a nem-adózó muszlimok is gyakran bekerültek az összeírásokba.

Nikolaj Todorov és Borisz Nedkov. Szófia,— Ma már megfejthetetlen logikával ugyanis legtöbbször nem az egész muszlim közösséget jegyezték be a defterbe, hanem csak egy részét. A szerémi szandzsáknak II. Szelim szultán — uralkodásának első felében, valószínűleg — között készült összeírásában 4 a tizennégy török központot, náhije-székhelyet vizsgálva négy eltérő esetet különböztethetünk meg.

Az elsőben egyáltalán nem írtak össze muszlimokat.

A TÖRÖK BÁCS

Ez Találkozom nő 42 törökül Ivankova és Kölpény Kupinik 5 esete; az előbbiben valószínűleg tényleg nem éltek törökök, az utóbbiról azonban, amely alatt nagy forgalmú híd és vámhely állt, ezt nehéz elképzelni. Ebbe a csoportba Zimony ZemunIreg IrigCserög Cserevity és Marót Morovity 6 tartozott; az összeírás mindegyiket városnak törökül is varos nevezi, s közülük csak Marótról tudni biztosan, hogy kisszámú őrség állomásozott benne, a többi erődítetlen volt.

McGowen, Sirem sancagˇi mufassal tahrir defteri. Ankara, Datálására még Uő. Archivum Ottomanicum 1 A szerémségi török várak adattára amelyben azonban zsoldlisták hiányában az és közötti hosszú időszak éppen üres : Olga Zirojević, Turska utvrdjena mesta na području današnje Vojvodine, Slavonije i Valaki ismerje török. Zbornik za istorija Matica Srpska 14 — A harmadik esetet azok a megerődített, katonasággal ellátott központok képviselik, amelyekben csak nem-adózó muszlimokat írtak össze, ám az elvárható foglalkozások képviselői — katonák, vallási alkalmazottak, állami tisztviselők, iparosok és kereskedők — hiányosan tűnnek fel: az valaki ismerje török vagy kihagyta a többségüket, vagy felvette őket valaki ismerje török névsorba, de nem nevezte meg foglalkozásukat.

Az oltás megszervezéséhe z központilag kiadott regisztrációs listák még továbbra is nehezen használhatóak. Hogy valóban kiszűrjem azokat a személyeket, akik látva a mostani súlyos járványügyi helyzetet, nem válogatnak a vakcinák között, hanem örülnek, ha bármilyen oltóanyaggal védettséget szereznek.

Végül a negyedik esetben joggal feltételezhetjük, hogy az összeíró a helység összes nem-adózó muszlim családfőjét névsorba szedte: ezek Ilok IlokSzentgergely Girgorofcse és Szentdemeter Dimitrofcse, Mitrovica. Nagyjából teljesnek, pontosabban jó eséllyel kiegészíthetőnek tekinthető az a két névsor is, amelyben Gyula várának és városának muszlim lakosságát írták össze ben és ben. Viselőik háromnegyede várkatona és birtokos szpáhi, míg a valaki ismerje török szférát csak két baba, talán rendfőnök, az állami adminisztrációt egyetlen írnok, az ipart—kereskedelmet tizenöt kézműves és három kereskedő képviseli; a bolttulajdonosok között azután még öt olyan iparos társkereső szászország fel, aki nem szerepel a névsorban velük együtt az iparágak száma tizennégy.

A lista tehát közel sem teljes, hiszen hiányoznak belőle a vallási—szellemi és az adminisztratív alkalmazottak; hitelesnek látszik viszont abban, hogy egy kialakulásának kezdetén járó katonai—igazgatási központot mutat, amelyben a beköltözők nagy többsége még katona. Ha nem is az elvárható számban, de megjelentek a helyi igazgatás alkalmazottai, közöttük pl.

Az összeírás mindezzel együtt is hiányos, a hiányok azonban felmérhetők és korrigálhatók. A várban és a városban ekkor három dzsámi és három mecset működött, a névsorba viszont csak egyetlen dzsámira elegendő személyzet került be.

Nem tekinthető teljesnek a valaki ismerje török gárdája sem hiányzik pl. A végeredmény mégis hiteles: a szűk másfél évtizede létrejött török központ adómentes muszlim népessége megszaporodott és valamelyest differenciálódott, az elvárható foglalkozások megközelítőleg arányos képviseletet kaptak.

Békéscsaba,41— Vizsgálódásunk szűkebb területéről, a szegedi szandzsákból több összeírás maradt fenn, amelyekben a náhije-központok muszlim népessége ismét minden következetesség nélkül bukkan fel, sokkal érthetetlenebb logikával, mint amilyennel a szerémi összeírás készült igaz, ott a forrásunk egyetlen összeírás, amelyben legalább eseteket választhatunk szét, míg a négy szegedi defter 11 több, eltérő gyakorlatot követő összeíró munkája.

Török hódoltság

Titelben ban, Szegeden ben és ben, Szabadkán és Baján alkalmi társkereső münchen ben, Kalocsán pedig soha nem írtak össze muszlimokat, pedig mindegyikben bent laktak. Ugyanebben az évben Zomborban a várvédő müsztahfizokat és az adózó földműveseket írták össze, köztük megfejthetetlen logikával két imámot, hat állami tisztviselőt, két szpáhit és két dervist, akik mindig, mindenütt adómentesek; ban Baján és Titelben a müsztahfizok és a többi adómentes névsora került a defterbe.

A szegedi összeírással egy időben készült, azzal egy füzetbe kötött hatvani összeírást Fekete Lajos re datálta A hatvani szandzsák Jászberény, Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 3 [] 5— A korábbi keletkezésre Szakály Ferenc hívta fel a figyelmet a gyöngyösi névsorok összevetése során: néhány olyan polgárnak, aki a török összeírásban még maga szerepel, az Heves- és Külső-Szolnok vármegye Eger, Vass Előd két közleményén kívül a szandzsák két déli náhijéjének, a titelinek és a bácsinak az anyagát kiadta Branislav Djurdjev—Olga Zirojevic, Opnirni defter segedinskog sandnaka.

Menovite gradje 17—18 7— Az időben következő összeírás a hidzsra A harmadik, datálatlan összeírás II. Valaki ismerje török idejéből — való valaki ismerje török egyidős a szerémivel lásd a 4.

A török vonzerő...

Az utolsó dátuma a Valaki ismerje török utolsó három deftert Káldy-Nagy Gyula gyűjtötte Isztambulban. Az A következetlenség mintapéldája éppen Bács muszlimjainak első két névsora.

Rejtély, miért számítja az összeírás a bácsi lakosok közé az ozorai és a döbröközi vicekapitányt, Martonos két és Szeged egy gyalogos katonáját. És ha már a névsorba olyan katonákat is felvettek, akiknek Bácsott semmi keresni valójuk nem volt, miért hiányzik belőle az ott szolgáló katonák nagyobb része, meg a közigazgatási és vallási alkalmazottak teljes köre? A helyzet re kis mértékben javult.

Adózónak vettek egy agát, egy hodzsát tanítótegy szerzetest és a vár felcserét, akik minden norma szerint adómentesek.

Hová tűntek az Alkonyat filmek szereplői?

Ez a négy kivétel éppen a szabályt is erősíthetné, ha nem lenne akkora zavar az adókkal. A fejenként kirótt összegek együtt akcsét tesznek ki, a muszlimok telekadója azonban csak akcséval szerepel a jövedelmek összesítésében: a 99 muszlim adófizető nagyobb része ezek szerint mégis adómentes volt — de akkor miért szerepelnek adófizetőkként?

A következetlenségeket és talányokat azért soroltam ilyen hosszan, hogy érzékeltessem a nehézségeket, és mentsem tudatlanságunkat. Egyúttal éreztessem azt az értéket, amelyet néhány hódoltsági muszlim közösség teljesnek tekinthető listája jelent.

Gyenge Zsolt Negyedik nagyjátékfilmjében egy néma asszony őgyeleg kótyagosan előbb Budapesten, majd Isztambulban. Emlékszik-e még valaki, hogyan kezdődik Antonioni es Napfogyatkozás című filmje? Egy pár pontosabban meg nem jelölt okok miatt szakít, majd ebből fakadó szomorúsága és frusztráltsága okán Monica Vitti végigcsellengi a filmetcéltalanul kóvályogva jut el egy számára idegen helyre a tőzsdéreott pedig találkozik, és valamiféle viszonyba keveredik egy "helybélivel" a bróker Alain Delonnal.

Ezek közé tartozik Bács két utolsó, körül és ban készült összeírása. Az körül készült defter Bács városában négy városrész, mahalle adómentes muszlim népességét, az adófizető földműveseket ehl-i herrasza Bácsott élő cigányok kiptijan három egységbe dzsemaat tagolt és 24 családot számláló közösségét, valaki ismerje török a gyaurok gebran 27 családfőből és 9 nőtlen férfiből álló csoportját szedte névsorba 15 — ez utóbbiak valamennyien balkáni betelepedők, magyar lakosok már az első összeírás idején, ban sem éltek a városban.

Az összeírásból kimaradtak azok, akik a vár két városrészében laktak velük majd az A négy muszlim városrészt a bennük álló mecsetek után nevezték, a mecseteket pedig többnyire az alapítóikról. Már valaki ismerje török jeles férfiak nevét olvasva felkapjuk a fejünket. Az első városrész mecsetjét bizonyos Mahmud pasa fundálta, akit lehetetlen azonosítani talán valaki ismerje török —ben budai beglerbégséget viselt Zál Mahmud pasát kereshetjük benne, de bizonyíték nélkül.

Bárki legyen is, tette nem meglepő, a mecsetalapítás egy pasánál társadalmi kötelesség. Egészen más a helyzet a második imaház alapítójával: őt Kecsedzsi Kutatási hűséges férfi, nemezkészítő Mehmednek hívták, azaz a mecset felállítására — és ami ennél nagyobb teher: a fenntartására — egy helybeli iparos áldozta vagyonát.

A harmadik mecset városrészét a benne álló törvényszékről nevezték el mahalle-i meszdzsid-i mahkeme ; az Dzsámik és mecsetek fundálása magas, ritkábban közepes rangú, de mindenképpen a katonai és igazgatási elitbe tartozó tisztségviselők szokása volt; iparosokkal ritkán találkozunk ebben a szerepben, így tettük akkor is tisztes lokálpatrióta öntudatra és kellő jómódra mutat, ha tudjuk, hogy ezek az imaházak egyszerűek és dísztelenek voltak.

A négy kerületben lakó adómentes muszlimok listáin összesen név sorakozik, az adózó földművesek száma 61, a városban tehát összesen muszlim családfő élt a várbeliek számát ekkor nem ismerjük, ban en voltak. A családtagokkal együtt ennek a népességnek akkor is jóval meg kellett haladnia az valaki ismerje török embert, ha egy részük nőtlen volt ez a várkatonáknál nem ment ritkaságszámba, de a bácsi lakosoknak ők a töredékét adták.

Az első tanulság: három évtizeddel a törökök hódoltsági berendezkedése után Bácsott nagyszámú muszlim népesség élt. Az összeírás idejére a városrészek saját arculata is formálódóban volt.

A Mahmud pasa-mecset köré szervezett mahalle volt a legnépesebb, és a leggazdagabb a különféle foglalkozásokban. Tiszteletre méltó számban lakták a vallás szolgái: teljes mecsetszemélyzet Mürüvvet hodzsa imám, Szülejmán hodzsa müezzin és Mehmed, az imaház gondviselője: kajim, kajjumegy rendfőnök, Ferhad dede, mellette pedig tizenöt szerzetes szufi. Az állami adminisztrációt egy írnok kjatib és egy árverési kikiáltó dellal képviselte, a polgári életet pedig öt kereskedő és húsz iparos.

A nemezgyártó Mehmed mecsetjéről valaki ismerje török mahallét 52 családfő lakta. A rangsort itt is az imaház alkalmazottai vezették Firuz hodzsa imám, Ahmed hodzsa müezzin és Hüszejn mecsetszolgaés ebben a negyedben is élt tizenhat szerzetes.

Itt kevesebb polgári foglalkozást űző lakost jegyeztek a listába: három kereskedőt és tizenegy iparost. A törvényszékkel büszkélkedő negyed a város régi központja lehetett, a főtér ahol hajdanán a törvényszék is állt és a piac környéke. Ezt a városrészt is 52 család lakta.

A mecsetszemélyzet itt is teljes Memi hodzsa imám, Hajreddin müezzin és Üvejsz mecsetgondnokde ide már csak hat szerzetes jutott.