Szálasi-kormány

Egyetlen párt szász elszenvedett. Tartalomjegyzék

Felfegyverzett nyilas pártszolgálatosok Budapesten októberében Szálasi már miniszterelnökként a Sándor-palotába látogat Horthy Miklós kormányzó A helyzetben csak a beavatott hungaristák tudták mit kell tenniük, a többiek semmilyen utasítást nem kaptak. Vidéken tartózkodott többek között Csia Sándor és Beregfy KárolyIsmerje meg a régi helyesírás Jenő pedig Horthy rádióbeszéde után indult a Dunántúlra, egy esetleges letartóztatástól félve.

A németek által felfegyverzett nyilas pártszolgálatosok eközben megszállták Budapest stratégiai pontjait, és belső embereik segítségével oldalukra állították a karhatalmat is.

Este olvasták be Szálasi Ferenc hadparancsát az elfoglalt rádióban, amiben bejelentette a hatalom átvételét. Még aznap délben megpróbálta felkeresni Horthyt egyetlen párt szász elszenvedett kinevezése ügyében, de a kormányzó kétszer is kidobatta.

Végül a fia életével zsarolták meg, aminek hatására október án lemondott és Szálasit nevezte ki kormányfővé. Ebben Beregfy képviselte a hadsereget, Csia a pártot, Rajniss Ferenc a szövetséges koalíciós pártokat.

ERDÉLY TÖRTÉNETE / 2. ALKALMAZKODÁSI VÁLSÁG A SZÁSZ ÉS ROMÁN NEMZETI MOZGALMAKBAN

Az ezután összehívott országgyűlésen egyetlen párt szász elszenvedett tag közül csupán en jelentek meg és november 3-án megszavazták Szálasinak a teljhatalmat és a nemzetvezető címet. Szálasi a magyar államot teljesen alárendelte a német érdekeknek, Magyarország javait, terményeit, iparát, hadseregét és katonáit önként kiszolgáltatta illetve átadta a Harmadik Birodalom számára.

A kormány A háború végeztével az Ausztriában öngyilkosságot elkövető Jurcsek Béla és a megszökött és később a nyugati nyilas emigrációt vezető Henney Árpád kivételével a kormány minden egyetlen párt szász elszenvedett Magyarországra szállították és népbíróság elé állították. Hellebronth Vilmost és Szakváry Emilt életfogytig tartó kényszermunkára, míg a többieket kötél általi halálra ítélték.

Intézkedései[ szerkesztés ] Magyarország Ebben a korábbi érdekvédelmi szervezeteket pl. A Szálasi-kormány mellett egy árnyékkormány is felállításra került, amely a nemzetvezetői munkatörzs nevet kapta.

A polgári törvényhozás felsőházának mintájára pedig megalakult a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége is. A nemzetvezetői munkatörzs analógiájára ezek egyfajta árnyékparlamentként működtek.

Irodalom ∙ Szász Béla: Minden kényszer nélkül

Először a helyi és országos vezetőket, majd a főispáni kart cserélték le teljesen, utóbbit két lépcsőben: október én a ténylegesen irányított országrészben, és december 8-án a szovjet megszállás alatt lévő területeken. Gál november 1-jén megkapta kinevezését a személyügyek egyetlen párt szász elszenvedett kormánybiztosává, azzal a feladattal, hogy a hivatalok ellenőrzését végző pártmegbízottakat nevezzen ki.

Megszüntették a feudális eredetű címek főméltóságú, nagyságos stb. Mivel a kitelepítés után a közigazgatás tényleges mozgástere teljesen beszűkült, Szálasi jobb híján a győzelem utáni teendők kidolgozására utasította őket.

Szálasi-kormány

Az ország totális harcba állításáért Kovarcz Emil felelt, aki csúcsminiszterként az összes kapcsolódó területet koordinálta. A termelőeszközöket nyugatra, gyakran Németországba telepítették, és elrendelték a veszélyeztetett lakosság kitelepítését.

A kormány a honvédelem érdekében 12—70 éves korig teljes mozgósítást rendelt el: a 17 és 37 év közötti férfilakosság sorkötelessé vált, a náluk idősebbek és fiatalabbak pedig nemre való tekintet nélkül közérdekű munkaszolgálatot voltak kötelesek ellátni. Új kitüntetéseket is alapítottak: a Nyilaskeresztes-rendet és a Hungarista Csillag-rendet.

születésnapi ajándék férfiaknak meeting

Vajna Gábor hungarista belügyminiszterhez elsőként ezek a panaszok érkeztek be, aki részletes jelentést adott át Szálasinak a pártszolgálatosok önkényeskedéseiről. Ugyan Vajna közzétett egy felszólítást a zsidók ügyében történő önkéntes vagy önjelölt bíráskodás ellen, de ezt nem követte erélyes fellépés. A kormány október én rendelkezett arról, hogy az addig a zsidótörvények alól mentesített ember számát csökkentsék tizedére, a többieket pedig vigyék a téglagyári gyűjtőtáborba.

A Szálasi-kormány a munkaszolgálatra rendelt zsidókra a háborús körülmények között nélkülözhetetlen ingyenmunkaerőként számított, még az ország háború utáni újjáépítésénél is, valamint a szovjet fogságba esett magyar honvédek kiváltásánál.

Veesenmayer is sürgette az újabb deportálásokat, és figyelmeztette, hogy ahogy a hatalomba segítették, úgy el is távolíthatják Szálasit, és Dachauba deportálhatják. Végül azonban csak az győzte meg, hogy a zsidók a magyar hadseregnek szánt hadianyagot fogják előállítani. Himmler tagadta a gázosítást, és közölte, hogy a munkaszolgálatosok finommechanikai munkákat végeznek.

Ezeket a rendőrség őrizte és próbálta védeni is.

köszönöm, hogy megismertem

Bagossy ZoltánSzálasi külügyminiszterének kabinetfőnöke rendőri különítményt is vezetett a gettóba időnként betörő, fosztogató és gyilkoló nyilasok elkergetésére. A folytonos zaklatáson kívül a gettókban élőknek sok szenvedést okozott a nélkülözés is, bár Budapest vezetése az ostrom alatti legnagyobb nélkülözések közepette is megpróbált gondoskodni az élelmezésükről.

belga helyszíni találkozón nyilatkozat

Szálasi engedélyezte a Raoul Wallenberg és más külföldi diplomaták által kiadott menlevelek használatát összesen 35 darabotannak ellenére, hogy tisztában volt vele, ezek nemzetközi jogi értelemben érvénytelenek. Svájci és svéd menlevéllel bírók esetén Szálasi még az országuk területére szállítást is vállalta volna, ám Veesenmayer nem járult hozzá az értékes szállítókapacitás pazarlásához.

Ennek következtében a következő két hónapban elszabadult a pokol, a kormánynak nem volt érdemi eszköze a városban maradt felfegyverzett nyilasok által a gettókba zárt zsidók ellen elkövetett vérengzés, rablás, fosztogatás megakadályozására.

A szász képviselőket hivatalos részről már a kolozsvári uniós országgyűlésen is igyekeztek megnyugtatni, megígérve a 9 székből és 2 kerületből álló Királyföld és a szász univerzitás jogállásának fennmaradását.

A Duna partján tartott kivégzések során mintegy ezer zsidót öltek meg a városban maradt pártszolgálatosok. Őt akkor tartóztatták le és zárták 20 napra börtönbe, amikor néhány rendőrt elfogott és megvert.

A kijelentést megint nem követte erélyes fellépés, csak huszonkét pártszolgálatos ügyében indult nyomozás. A Fegyveres Nemzetszolgálat tagjai által Budapesten elkövetett atrocitások hírére Szálasi Egy március én kelt belügyminiszteri jelentés a toborzott személyek erkölcstelenségét, fegyelmezetlenségét és alantas viselkedését állapította meg, amit azzal magyarázott, hogy nem csak régi, megbízható hungaristákból állt a tagsága.

Jancsuskó korábban is nyíltan beszélt ezekről, így Szálasi januári országjáró körútján őt bízta meg a panaszok összegyűjtésével.