POPPER Leo Dialogus A Müveszetröl ArchivumiFuzetek 1993 11

Egységes és lingen freundeskreis, A TARTALOMBÓL. Bartal Mária: Mítosztöredékek újraírása Weöres Sándor Medeia cím költeményében

A japániak voltak a mintája, a hollandusok az ideálja. Minta és ideál nem változtak meg, megmaradtak nála, örökké egyenlő távolban, örökké függőn egymástól. Lemondott arról, hogy valaha úgy festhessen, mint az ő legna- gyobbjai. Saját nagy stílusának lelki végoka rezignáció. Rezignáció indította meg azt a fejlődést, melynek eredményei számunkra sokszor mélyebbek, na- gyobbak, sarkalatosabbak és sugarabbak a nagy korszakok nagy eredménye- inél: van Gogh művészetét.

Csakhogy 18 a japáni abstrakciója nem valami művészi értelemben vett abstrakció, ha- nem egyszerűen a színes fametszet teknikájának kényszerű következése - az olajteknikában szükség erre nincs. Hogy van Gogh megcsinálta mégis, annak első oka, hogy jobban nem tudta amint előbb láttukmásik oka, hogy be- látta e hiány jó oldalát; ennek következménye pedig, hogy ez lett az ú j igaz- ság.

Mert bennünk él valami nagy és szerves szükséglete az egyszerűségnek. E szükségletünket pedig véletlenül teljesen fedi a japániak egyszerűsítési módja, pedig az nem szerves, hanem mechanikus szükségletből fakad. Van Gogh igaz hogy csak azért láthatta meg ezt a kongruenciát, mert az az.

Van Gogh művészete és Gauguiné nem más lényegében, nagy benső érték nekünk ma. És mögöttük mit látunk? Tehetetlenséget, félreértést, rezignácí- ót a priori. De ne nevetve lássuk meg ezt, mint valami furcsa és páratlan ese- tet, hanem avval a históriai komolysággal, amelyet egységes és lingen freundeskreis mélyen tipikus eset megkövetel; még a kortársaktól is megkövetel. Popper Leo Művészet. A for- májának van egy hibája. De mivel a tartalmának is van egy hibája, a kettő összeáll és egységes és lingen freundeskreis együtt - egy erőt.

Mely erő belenyúlik egy nagy szük- ségletünkbe. Ez teszi naggyá, naggyá nekünk és most. De mert nem az alape- rőkből való erő, mert egy idegkövetelményünk kegyeiből él, nem mondhatni, megmarad-e nagynak. A l a p e r e j e a művészetnek az egyensúly. Az ezer formát játszó, ezer súllyal kisúlyozott egyensúly.

Amely mindennemű izgalmat a végén boldog izgalommá, békében teljessé tesz. Amely kerekké, zárttá tesz mindent, amit megfog; és ha az maga a vad chaosz: keretbe szorítja; ha maga a végtelenség fonala: kivágja egy darabját és összeköti két végét.

Minden művészi formák legmélyebb ereje, metafizikus ereje: az egyensúly. Le- gyenek akár holt dolgok jelei a foltok, akár a rohanó élet betűi: a keretnél meg kell egységes és lingen freundeskreis. Mert ha a keretből kimutatnak, ha a keretet önkénynek érezzük és brutálisnak az elmetszést, akkor megszűnt az egyensúly és a zárt- ság; valami tátongás maradt a helyén, valami kínzó, örökké sértő.

ülés nő sherbrooke ismerősök aurich

Bizony a keret nem önkény, szükségszerűség az. Egységes és lingen freundeskreis és halála a képnek: semmi sincsen rajta kívül. Ezért, ami benne történik, kell hogy zártan történjék, hogy elkészüljön a határig, egésszé legyen.

Goyából hiányzott az egyensúlyok érzése. Zavarosak, fájók a foltjai, kí- vül-belül disszonáns a vonalmuzsikája. Az alakjainak semmi közük sem egy- máshoz, sem a térhez, sem a síkhoz. Öt vonással olyan rendetlenséget tud teremteni, hogy az bátran szimbolizálhatná - a legelsőelőtti napot. Elképed- ve konstatálja mindezt az ember. Páratlan eset a történetben.

Egy óriás, aki a dolgokat külön-külön oly erővel és tűzzel nézi, mint előtte kevesen; és nem képes összemérlegelni, egymáshoz dekoratív viszonyba hozni őket, nem ké- pes jóleső, nyugodt képet csinálni, ha egynél több embert ábrázol.

Az ő lapjai előtt nincsen pihenés. Aki érzékenyen érzi a foltok játékát, rosszul boldogul vele. Talán otthagyja; talán, ha tud, eltekint ettől a nagy hibától és nézi, ami marad. De mit tegyen az, aki nem tud eltekinteni?! Aki mindent, a hibákat is igazi bekötés pozitive tudja érzékelni?

Megtalálja az is, csak nagyon keresi valami módját az élvezésnek. Van, amint tudjuk, Goyának még egy hibája. A nagyon tárgyilagos szimbolizmu- sa.

Mert hiba ez a tárgyilagosság, mihelyt hatásában megmarad tárgyilagos- nak és a dolog a nézőben nem oldódik érzéki szimbólummá. Hiba, ha izolál- tan állnak a dolgok és nem akarnak jelenteni semmit sem addig, amíg meg nem magyarázták őket.

külsejű férfi modell fotó egységes sötét kalória

Pedig Goyánál ez így van. A dolgok némák. Nem ér- zünk semmit; csak talán valami egészen különös zavar-érzést; és várjuk a kommentárt. Más érthetetlen allegóriát élvezhetünk a festőiségében, örülhe- tünk a vonalainak.

POPPER Leo Dialogus A Müveszetröl ArchivumiFuzetek 1993 11

Itt a foltok borzongást adnak. De hát az áb- rázolt dolgok mást adnak, nem borzongást azok is? És egy csapásra mintha kinyílnának a titkok. Egyet egységes és lingen freundeskreis, mélyen egyet, a formák és a tárgyak: egységes és lingen freundeskreis chaoszt egységes és lingen freundeskreis és ezer kínját.

Egyszerre nagy belső igazukat látjuk a rossz és gyötrő foltoknak.

  • Társkereső oldal free photo
  • Er erübrigt sich, zu sagen, dass der Wilde ein Wilder im Rousseauschen Sinn ist; man merkt nicht die kleinste Spur von Unwissenheit oder ungeschliffenem Benehmen an ihm.
  • A legjobb társkereső portál

Bölcsnek látjuk, hogy nem jó foltokká lett a bor- zongás: mert a jó folt, akárhogy, de mindig örömöt ad, tehát itt megölné, amit szülni akart, az irtózást. És akinek kell a kín, az oda megy és iszik az ő forrásából. Fekete vizek bugyognak az ő forrásából.

Gonosz, gáncsvető ördögök jár- nak oda itatóra; elkárhozik, aki issza. Gyehenna-muzsikák zúgnak. Föld- alatti menüettek táncmestere, Goya fuldoklók karához járja a táncot.

Tak- 20 tusban himbálódzik az akasztottak teste.

A TARTALOMBÓL. Bartal Mária: Mítosztöredékek újraírása Weöres Sándor Medeia cím költeményében

És valami sárkány-legény, patká- nyette kancsal pofával rángatja a lantot a makabre-tánchoz. Kétfejűek sír- nak; hátbalőnek valakit; nagyszakállú bölcsek hajlonganak a macskapúpos elefánt előtt.

Kötélen táncol egy fehér gebe. Seprűvel vernek fekete lányok holmi kopasztott embercsibéket. Rokokó-szajhák kendőben dobálnak egy férfit.

társkereső valencia spanyolország úgy néz ki, tökéletes ember

És megjelenik Kronosz és seprűvel kiszemeteli a bandát. Ez a Goya világa. És ezt ki tudná elgondolni szép, simogató vonalakba fonva, ki nem érzi világosan, hogy egy új, akár formátlan formának kellett megszü- letnie, hogy ezt az ezer, idegenül sebző érzést kimondja, kísérje. Mért védjük Goya rossz kompozícióját?

Két okból védjük. Érezzük, hogy ki kellene tágítani a tör- vényeket, melyek ezt kizárják. Másodszor mert a kompozíción kívül annyi nagy, most-eleven értéket érzünk benne, hogy akármit megbocsátunk érte, szépnek akarunk látni mindent, amit csinált.

És talán ez a második az első- nek is az oka.

  • Nizza franciaország társkereső
  • Он запомнил имя художника, решив связаться с ним при первой же возможности.
  • Meeting muzulmán angol nő

Goya legnagyobb értéke a tárgyilagos ereje, a nem-poéta, nem-artista, reális érzése. A művészet formáit nem érezte nagyon, a termé- szetéit úgy, ahogy mélyebben nem lehet. Ahogy Mária Louisát, a hülye IV. Károly komisz kis nejét festette, azt az asszonyt, aki mindenkié volt Mad- ridban, úgy piktúrát még kevesen csináltak.

Ahogy abban az állásban ki van fejezve, milyen zavarba hozza a nőt a szokatlan vertikális helyzet, hogy a ke- ze tétlenül lóg alá és csak a szeme vigyorog és a szája vonaglik, azt nem fes- tette addig ember.

Tizian-színekben él ez a kép nem az impassible Velas- quez színeiben.

egyetlen mtb szabadság találkozik egyetlen nő ain

Melegen ragyog a Bermudez szépasszony arcképe. De min- denütt, a festményekben is a karakter, a tárgy fontos, nem az artisztikus ér- tékek.

De a tárgy ú j artisztikummá lesz. És Goya helyzete is különhelyzet marad a piktúrában: ő - a még sátánizmusában is - egy nem-művészetnek, a csak-naturalizmusanak zseniális művésze. Huszadik Század, Mi is hittünk az ú j igében. És most f singles preetz j ó szívvel kell konstatálnunk, hogy ugyanazt m o n d j u kamit a farizeus.

Egészen máskép, de ugyanazt.

POPPER Leo Dialogus A Müveszetröl ArchivumiFuzetek 11 | PDF

Mert nem a tárgyvilága sáros ennek a művészetnek és nem az érzésvilága, hanem ami a kettőből ered. Nem amit néznek és nem ahogyan látják, hanem ahogyan festik. Tudjuk, hogy Rembrandt csúfnál csúfabb dolgokat festett összegyűjtése férfi könnyfacsaró szépségekké és tudjuk, hogy Toulouse-Lautrec félvilági személyeket még sokkal különb helyzetekben rajzolt meg, mint Corinth az ő harisnyakötését, de úgy, hogy ottan cirádává lett a szenny és rímmé a rücs- kösség.

Tudjuk és beléjök szeretnők verni a berliniekbehogy az élet min- den szemétsarka valóban teli van hallatlan aranyokkal, de csak azok számá- ra, akik ki tudják onnan és össze tudják válogatni. A berliniek azt hiszik, hogy minden lehet a festés tárgya. Pedig csak motívuma lehet minden. És mert tárgynak néznek mindent, nem bajlódnak, hogy a motívumból a tárgyat kikaparják. Minden, ami érdektelen, relatíve érdekes, ők elvágják a reláci- óktól és millionaire nő társkereső érdektelenné lesz.

Nézzük csak azt a harisnyakötőt. Hány ezer dekoratív lehetőség halt meg itt észrevétlen, hány Tizian-kcp maradt itt megfestetlen és mi született helyettük?