Sec meet együttesen vagy külön- külön.

A cikk letölthető PDF formátumban is. Rejtélyek, fortélyok és tisztázandó aggályok A know-how világszerte fokozódó iparjogvédelmi jelentősége egyre sürgetőbben igényli kristályosodó fogalmának, a titokvédelem összetett körében való megkülönböztetésének és a rá vonatkozó jogosultságoknak szabatos tisztázását és a polgári jog rendszerébe tagolását. Az innováció és a technológia átadás gazdasági növekedésben játszott egyre nagyobb szerepe, a szabadalmak hatékony alkalmazásának személyes tapasztalat útján szerzett ismeretektől és ezek biztonságos forgalmazásától való növekvő függése következtében mind a jogalkotás, mind a jogértelmező bírói gyakorlat, mind pedig az elmélet szintjén nem csak nálunk, hanem világszerte, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt erjed az ide vágó szabályozás kérdése.

Polgári Törvénykönyvünk újra kodifikálása kihívást jelent a jelenlegi magyar jogi megközelítés hazai és külföldi törekvések fényében való fejlesztésére is. A problémakör alapos szakmai megvitatást kíván, ezt szolgálja az új Ptk. Jelentős hozzájárulás Bobroszky Jenőnek a know-how védelem minden vonatkozását alaposan körüljáró elemzése, amely szerzőjének sokoldalú munkásságából adódó számos megállapításával segíti a javasolt szabályok jobbító kiegészítését.

Tanulmányára egyszersmind rányomják bélyegüket a szerző aggályai és az új Ptk. Ilyenek pl. Nézetei ebben a körben nem tűnnek meggyőzőnek; inkább a jogfejlődési tendenciák folyamatos megvitatásának és de lege ferenda lehetséges további pontosítások keresésének szükségességét támasztják alá.

Az eszmecserét alábbi hivatkozásaimmal és meggondolásaimmal szeretném folytatni. A hézagmentes védelem feladása nem jelenti a status quo fenntartását Az új Ptk.

Ez jogbizonytalanságot eredményezett és, a különböző nevesített szellemi alkotások eltérő kritériumaira tekintettel, megoldhatatlan értelmezési faladatot rótt a bíróságokra. A szellemi alkotások hézagmentes védelmi követelményének az elmúlt évek tapasztalatai fényében történő elejtése azonban nem jelenti a nevesített szellemi termékvédelem körének lezárását.

Nem jelentheti, hogy a műszaki-gazdasági fejlődés piaci követelményeihez igazodó jogalkotás útján ne emeljük át a gyakorlatban kristályosodó új szellemi termékfajták védelmét a szerződéses kikötések, a tisztességtelen verseny tilalmak, vagy a polgári jogi deliktumok területéről a kizárólagos alanyi jogok körébe.

Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. Gyöngysor utca 6, Budapest, Hungary mkh mkh. This causes many contradictions. The best way to describe the situation is to cite Judicial Resolution BH By the way, judges are in the shall-issue category

Így jött létre pl. Ezek az újfajta kizárólagos jogok részben adott oltalmi kategóriák további specializálásával ami már a szabadalmi jog praemptiv hatályát is relativizáltarészben az oltalmi kategóriák körének bővítésével létesültek, a fejlődéssel járó új jogi mutációk gyermekbetegségeinek kúrálását bírói gyakorlatra és az elméletre bízva. A jogfejlődés jegyében gondoljunk a meglévő kizárólagos jogok tartalmi evolúciójára is, így pl.

Vagy fordítva: Az Amerikai Egyesült Államokban a képmáshoz fűződő személyes érdekvédelmet kereskedelmiesítette a bíróság, önálló, forgalomképes tulajdonjogot ismerve el a népszerűség kereskedelmi értékén publicity right, celebrity merchandising.

Forgalmazott szellemi termék alanyi jogi oltalma versenyvédelmi szükségszerűség Meghatározott szellemi termékek sajátosan és időlegesen biztosított kizárólagos alanyi jogi oltalma árupiaci szükségszerűség, mert a felettük való rendelkezés fogalmilag sem köthető birtoklásukhoz, vagy forgalmazott dologi megtestesítéseik tulajdonlásához, ami egyébként versenybelépési pozíciót biztosíthatna a jogosultjaiknak.

A védjegyjogi, szabadalmi, szerzői, egyetlen elmshorni, majd szomszédos jogi kizárólagosságokból következő és mindig csupán konkrét szellemi termékekre vonatkozó versenykorlátozások történetileg azért jöttek létre és diverzifikálódnak ma is, hogy az új szellemi termékek egyre költségesebb piacosításával járó jelentős befektetéseket védjék a piacon sikerrel terjesztett dologi hordozóik olcsó másolásával elburjánzó kalózkodás ellen, jogilag biztosítva azok megtérülésének esélyeit és újabb befektetésekre ösztönözve.

Ismeretes, hogy a jognak a bontakozó piaci versenyre való első defenzív reagálásai az alkotások meghatározott jellegű forgalmazásához fűződő, uralkodói önkénytől függően adott közjogi privilégiumok keretében mutatkoztak. Ezeket váltotta át a polgári jogfejlődés a maguktól a szellemi termékeket létrehozóktól, a szerződéskötési szabadság jegyében szerezhető, ám csak meghatározott időre szóló, kizárólagos polgári sec meet együttesen vagy külön- külön jogi védelemre.

A privilégium rendszer megszüntetését követően e nélkül összeomlott az angliai kiadói és a franciaországi színházi piac, bárki hasznosíthatta ugyanazt a művet; hasonlóképpen azonos találmányt is.

A vállalkozók egymás befektetéseinek megtérülését hiúsították meg. Elkerülhetetlenné vált a piaci kizárólagosságnak időben korlátozott alanyi jogi védelem formájában való törvénybe iktatása. Csak valamely meghatározott szellemi termékre vonatkozó újfajta, magánjogi kizárólagosság és ennek megszerzési lehetősége biztosíthatta valamely konkrét szellemi termék forgalomba hozói számára befektetéseik megtérülését és további hasonló befektetésekre ösztönzését, ezáltal téve lehetővé a hasonló jellegű szellemi termékekkel versenyzők talpon maradását, a működőképes verseny fenntarthatóságát.

A jogfejlődés hajtóereje nyilvánvalóan a szabatosan egymáshoz illeszkedő intézményekből álló jogrendszer és a műszaki-gazdasági változások által generált új társadalmi igények kölcsönös egymásra hatásából ered. A piaci verseny ma egyre fokozottabban domináló szerepe ebben a folyamatban a szabad árupiacnak az elektronikus technológia révén felgyorsult globalizálódására vezethető vissza.

A verseny szabadsága és a szellemi termékeken egyre szélesebb körben biztosított kizárólagos jogok viszonyára nézve a jogfejlődés mai stádiumában nem érdektelenek az Európai Bizottság Valójában a jog mindkét csoportja a fogyasztói jólét fokozásának és az erőforrások hatékony telepítésének a célját követi. Az innováció egy nyitott és versenyképes piacgazdaság lényegi és dinamikus összetevője.

Szellemi tulajdonjogok azáltal sec meet együttesen vagy külön- külön elő a dinamikus versenyt, hogy vállalkozásokat új és tökéletesített termékek és eljárások fejlesztésébe való befektetésre ösztönöznek. Így tesz a verseny is, nyomást gyakorolva vállalkozásokra, hogy újítsanak.

Ezért mind szellemi tulajdonjogok, mind verseny szükségesek az innováció előmozdításához és versenyképes kiaknázásának biztosításához.

sec meet együttesen vagy külön- külön

Szem előtt kell tartani, hogy szellemi tulajdonjogok létesítése gyakran lényeges beruházással jár és gyakran kockázatos törekvés. Az újítót nem szabad méltánytalanul korlátozni olyan szellemi tulajdonjogok kiaknázásában, amelyek értékesnek bizonyulnak. Ez okokból az újítónak általában módjában kell állnia, hogy sec meet együttesen vagy külön- külön ellenértékeket keressen sikeres projektjeire, amelyek elegendők a beruházási indítékok fenntartására, meghiúsult terveket is figyelembe véve.

Technológia engedélyezése az engedélyestől is megkívánhatja, hogy az engedélyezett technológiába és a kiaknázásához szükséges eszközökbe jelentős közvetett beruházásokat eszközöljön.

Kizárólagos jogok nem szükségképpen abszolútak Ha meggondoljuk, az abszolút tehát eleve sem időben, sem felhasználási módokra nézve nem korlátozott tulajdonjogi kizárólagosság is egyszerre feltétele és potenciális korlátozója a piaci versenynek.

sec meet együttesen vagy külön- külön

Ehhez képest a szellemi termékeken biztosított kizárólagos jogok kevésbé korlátozzák a versenyt, mert ugyan szintén erga omnes hatályúak, de nem tulajdonjogszerűen abszolútak; hiszen tárgyuk fennmaradásától sec meet együttesen vagy külön- külön, eleve sajátosan sec meet együttesen vagy külön- külön időben és tartalomban egyaránt. A tulajdonjogban a tilalmak tárgyi köre valamely dologra vonatkozással van körülírva; holott itt inkább cselekvési nemekkel.

sec meet együttesen vagy külön- külön

A szerzői jogot a védelmi általános tilalmi idő … lejártával megszűntnek tekintjük, jóllehet az igenleges cselekvési kör a művet kiadhatni továbbra is megmarad. A jogfejlődés fényében célszerűnek tűnik az abszolút és kizárólagos jelzőket nem szinonimákként használni: minden abszolút jog kizárólagos, de nem minden kizárólagos jog abszolút. A tulajdonjoghoz hasonlóan abszolút kizárólagos jognak csak a belőle leágazott általános személyiségi jog J.

Locke hajdani szavaival még az ember saját személyén fennálló tulajdona8 tekinthető, amely addig áll fenn, amíg tárgya, maga a személy létezik, és csak esetenként adott körülményekre tekintettel korlátozható más személy jogával, vagy közérdekből, például szabadságvesztésre okot adó törvényi tényállás megvalósulásakor. Személyek fel nem tárt titkai kizárólagos, de nem mindenfajta titokra nézve abszolút jogvédelem tárgyai lehetnek Általánosan elfogadott követelmény, hogy más titkához annak hozzájárulása nélkül, szándékosan vagy gondatlanságból következően ne lehessen hozzáférni.

General Background on Hungarian Gun Control

Meggyökeresedett joggyakorlat továbbá a kereskedelmileg hasznosítható titok feletti rendelkezés átruházása vagy felhasználásának akár sec meet együttesen vagy külön- külön, akár nem kizárólagos engedélyezése, sokszor még szolgáltatásának jogszavatossággal való erősítése is. Ugyanakkor gyakran felhozott érv valamely titkon tényszerűen elismert kizárólagos pozíció kizárólagos jogként való jogalkotói elismerése ellen, hogy titok nem védhető azzal szemben, aki arra magától is rájön, vagy gyártási, illetőleg szolgáltatási ismeretekben sec meet együttesen vagy külön- külön titkot jogosan szerzett termék vagy igénybe vett szolgáltatás elemzésével felfejt dekompiláció, reverse engineering ; vagyis, hogy a titok jogosultjának jogi pozíciója nem tulajdon-szerűen abszolút.

Óvatosságra ösztönöz továbbá, hogy a védelem alá eső titkok különböző jellegűek és meghatározásuk bizonytalan lehet. Ez esetenként veszélyeztetheti a rajtuk elismert jogokra épülő forgalmazás biztonságát is. Bizonyos kereskedelmi titkok a szabadalmi jogvédelem területére nyúlva annak a titok feltárását is megkívánó feltételrendszerét kerülik meg.

A titok szabatos jogvédelmével szemben a más titkához való könnyebb hozzáférés és hasznosítás motivációi is hatnak. Mellette szólnak viszont a gazdaságilag értékes titkok védettebb forgalmazására ösztönzés, a megszerzett titkok felhasználásával kapcsolatos jogbiztonság, párhuzamos tapasztalatszerzési befektetések elkerülése és jogszerűen szerzett titkos ismeret saját továbbfejlesztésének egyértelmű védelme. Ebben az összefüggésben sem hagyható figyelmen kívül, hogy a személyek magánszférájára vonatkozó titkok a személyiségi jog keretében már ma is abszolút jog hatálya alá tartoznak.

A probléma a vagyoni értékű kereskedelmi titkok védelme kapcsán adódik, ahol különbséget kell tennünk a versenyelőnyt jelentő kereskedelmi titok tisztességtelen megszerzésének tiltása, és a vagyoni értéket jelentő titok feletti rendelkezés kizárólagos joggal történő magánjogi védelme között. E kétféle védelem eltérő jogpolitikai célokat szolgál tisztességtelen magatartás prohibitív szankcionálása, illetve rendelkezési jog protektív biztosítása, hogy a Bobrovszky által egyazon védelmi kategória két oldalára vonatkoztatott 2.

A magánjog kizárólagos jogi titokvédelme ismét kétféle: egyrészt személyhez fűződően elidegeníthetetlen, másrészt vagyoni értékű forgalmazható titkot véd, függetlenül attól, hogy közvetlenül versenyelőnyt biztosít-e vagy sem.

Az ezek szerint háromféle titokfajta a hozzájuk fűződő jogpolitikai elvárások és jogdogmatikai vonzataik eltérései miatt nem mosható egybe. Megjegyzendő sec meet együttesen vagy külön- külön, hogy valamely meghatározott szellemi termékfajtán biztosított kizárólagos jog kiszoríthatja a tisztességtelen verseny tilalmának alkalmazását, mint ahogy az a védjegyjog kijegecesedésével történt.

A szellemi termékeken biztosított kizárólagos jogok elvi legitimációja A szellemi termékek kizárólagos jogvédelmének genezise igazolja a piaci verseny működési mechanizmusa és a beruházás védelem erre kényszerítő gyakorlati ösztökéit. A felvilágosodást követő személyiségi jogfejlődés e mellett a szellemi termékek eredő pontját, az azokat létrehozó embert állította a középpontba, mások jogai és a közérdek védelmének keretében.

A szellemi termékek létrehozóinak biztosított, korlátozott tartalmú kizárólagos jog társkereső cham módon két meghatározó elvi alátámasztást nyert: az egyik a személyes ösztönzés elve incentive principlea másik a jutalmazás elve reward principle. Ezek általános érvényű indokok. A feltárás további találmányokkal való, az újdonság, illetve bitorlás megállapításához szükséges egybevetéséhez elengedhetetlen, ezen túl pedig a találmány piaci megismerését is előmozdítja.

A közérdeket végső soron a találmány feltárása csak közvetve szolgálja, a köz a találmány hasznosításában, ennek keretében kizárólagos jogra épülő, bizonyos esetekben ki is kényszeríthető forgalmazásában,9 vagy a hasznosítás elmaradásakor akár a kizárólagos jog megvonásában érdekelt. Annak megfelelően, hogy a kötelező feltárást a regisztráció követelménye vonta maga után, a feltárás követelménye nem jár együtt a regisztrációtól nem függő szellemi termékeken biztosított kizárólagos jogokkal, ilyenek elismerésének nem feltétele.

A szerzői jog védelme nem függ a mű nyilvánosságra hozatalától, sőt, az ellen is védelmet nyújt; az előadóművész joga akkor is véd előadásának hozzájárulása nélküli rögzítésével szemben, ha nem nyilvánosság előtt, vagy nyilvánosságra hozatal céljából történik.

Az ösztönzés és jutalmazás elvei viszont valamennyi szellemi termékkategórián biztosítható kizárólagos jogra érvényesek. Ennek megfelelően alkalmazandók a titkos kereskedelmi ismeretek védelmére is. A regisztrált iparjogvédelmi jogokhoz képest inverz helyzet, hogy a közismertté válás nemhogy nem feltétele a kizárólagos jognak, hanem egyenesen véget vet létezésének, nem zárja ki, hanem a dolog természetéhez igazodóan szolgálja a know-how kizárólagos jogi védelméhez fűződő egyéni és társadalmi érdekeket.

A praeemptio kérdései Kizárólagos jognak újonnan kristályosodó szellemi termékfajtán történő biztosítása szükségképpen veti fel az újabb jog elismerésének a meglévő kizárólagos jogi kategóriákhoz való viszonyát, sec meet együttesen vagy külön- külön praeemptio és az alternatív védelem lehetőségeinek vizsgálatát. Ez a koncepció azonban a jogfejlődéshez igazodva már relativizálja a találmányi szabadalom szabályozásának egyéb, akár szabadalmon kívüli megoldásokra pl.

Utóbbi szerint mindegyik Szerződő Államnak jogában áll az Egyezményből ismerkedés felhő 7 kötelezettségeinek végrehajtásáról a topográfiákra vonatkozó külön törvénnyel, vagy a szerzői jogról, szabadalmakról, használati mintákról, ipari mintákról tisztességtelen versenyről szóló, vagy bármely más törvénnyel vagy ezeknek kombinációja útján gondoskodni. Magyarország evégből ben sajátos kizárólagos jogot létesített. A szellemi termékek jogvédelmének táguló birodalmát nem lehet szabadalom centrikusan értelmezni.

Egyet kell végül érteni azzal is, hogy az egyes, a különböző szellemi termékfajtákon szerzői mű, védjegy kizárólagos jogot szabályozó törvényeink a TRIPS előírással összhangban kizárják oltalmi körükből a védett termék alapjául szolgáló ötleteket, elveket, módszereket, elgondolásokat, matematikai műveleteket stb.

Hungarian Weapons Law

Ez fontos körülmény az USA államaira háruló know-how szabályozás értelmezése szempontjából is. A praeemptio nem érinti a védelmek függetlenségének elvét, amennyiben nem terjed ki a magasabb rendű jogforrásban biztosított kizárólagos jogosultság szabályai által nem érintett, ily módon kiváltatlan vonatkozásokra.

Így pl.

  1. Az ember keres söprés nő
  2. Találkozó egy éjszakát egy nő
  3. Ismerkedés egyéb tételek
  4. Он смотрел как бы на вечно застывшее море.
  5. Какое-то воспоминание или даже всего лишь отдаленное эхо воспоминания предупреждало его о том, что именно должно сейчас вот произойти, и он знал, что в былые времена при виде этого он сжался бы от ужаса.

Így nem érintette Massachusetts korábbi törvényének a morális jogok védelme audiovizuális alkotásokra való kiterjesztését, vagy a védelemnek a jogosult halála utánra való kiterjesztését sem. Az Európai Közösség szupranacionális hatáskörét tekintve pl.

  • Я благодарен вам за заботу и я буду помнить о вас все мои жизни.
  • Сформировав мысленный импульс, Олвин позволил гостю появиться, и стена, на которой он только что занимался живописью, снова связала его с внешним миром.
  • Hungarian Weapons Law
  • Keresi a nőt a vienne- ben

Mindebből a know-how jogvédelmére nézve egyrészt az következik, hogy semmiféle, természeti törvény alkalmazásával járó és megvalósítható megoldás az adott jogszabályokból következően know-how címén kizárólagos joggal nem védhető; másrészt pedig, hogy merő ötletek, elvek, módszerek, elgondolások, nem szabadalmaztatható eljárás stb.

A jogintézményi praeemptio azonban nem terjed ki a műszaki megoldások megvalósításához kialakított ismeretek, a találmányok minél célszerűbb alkalmazását szolgáló és azonosíthatóan meghatározott eljárások, hasznosítási módszerek, ötletek, elgondolások, gyártási fogások stb.

A gyakorlat, a titkos kereskedelmi információk tágabb körén belül már elkülönülően körülírható know-how licenszírozásának egyre növekvő jelentősége, concludens factum alapon erre ösztökél. Szabadalmakkal önmagukban, alkalmazásukra vonatkozó know how egyértelmű jogvédelme nélkül, már nem igen lehet a versenyben helytállni és gazdasági növekedést biztosítani. A műszaki megoldások alternatív védelmének kérdése a titokban tartott találmányok esetében merül fel, mint a COCA Cola elhíresült receptje esetében, amelyet jogosultja szabadalmi védelem helyett de facto védelmi intézkedésekkel a máris jóval hosszabb idejűnek bizonyult üzleti titokoltalom alatt tart.

Indiából annak idején inkább kivonult, semhogy az ott megkívánt, feltárással járó kémiai összetétel-bejelentési kötelezettségnek eleget tegyen.

Mivel a szabadalom jogpolitikai céljainak a megkerülését választotta, az elvileg szabadalmazható megoldása ily módon csak a tisztességtelen megszerzéssel szembeni titokoltalomra, nem pedig az elkülönülten definiálható titkos ismeretekre előirányzott, rendelkezési jogot és kizárólagos szerződéses licenszírozást is biztosító know-how jogosultságra számíthatna. Jogunkban jogalkotói elhatározásra vár a megfelelő konzekvenciák levonása, célszerűnek tűnik a know-how fogalmi köréből kizárni a más nevesített jogvédelem alá eső titkos ismereteket.

A piaci versenyben kristályosodó know-how védelem államonként eltérő jogi szabályozása koránt sincs egységes nemzetközi álláspont és az egyre növekvő mértékben forgalmazott sec meet együttesen vagy külön- külön kereskedelmi információ fogalmának egységes körülhatárolása iránt erősödő igény a múlt század végére elkerülhetetlenné tették a jogi védelem minimális követelményeinek nemzetközileg kötelező meghatározását. Miután a TRIPS csak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásait rendezi, szükségképpen nem irányadó a személyhez fűződő jogok körében biztosított alanyi jogi titokvédelem szabályozására; ezért óvatosan kell kezelnünk a Ptk.

Sajátos szempontoknak megfelelő, sajátos szabályozást igényel, különös tekintettel a személyiséget magát érintő üzleti titkok és a személy versenyhelyzetét objektíven befolyásoló üzleti titkok lehetséges átfedéseire. A PUE idevágó általános klauzulája [10bis 2 bek. Azonban nyitva hagyja a hatékony titokvédelem jogi módjának meghatározását.

Ezáltal egyaránt lehetséges a tisztességtelen versenycselekmény körülményektől függő szankcionálása, vonatkozó deliktuális cselekmények meghatározása, vagy szerződésen alapuló, és nem utolsó sorban az alanyi jogi védelem biztosítása is. A többféle oltalom kombinációjának vagy egymásba fejlődésének jegyében izmosodott pl. Ezzel áll összhangban a TRIPS praeambulumában foglalt általános érvényű megállapítás, hogy a szellemi tulajdonjog magánjog; továbbá az 1.

Kiemelném, hogy a szöveg nem szorítja a megkövetelt hatékony védelmet közvetett, áttételes oltalomra, mint ahogy azt a hozzászólása sugallja. A hozzájárulás feltétele már eleve alanyi joghoz kapcsolódó követelmény. A hozzájárulás megkívánása egyrészt, annak hiányában a tisztességtelenség felelősséget alapító kritériuma másrészt, a védelem protektív és represszív, alanyi jogi és versenyjogi oldalát fogja egybe. A TRIPS szabályát kereskedelmi titokra vonatkozó kizárólagos jog megsértésére vetítve, a titok hozzájárulás nélküli megszerzője, nyilvánosságra hozója vagy hasznosítója akkor mentesül a magánjogi felelősség alól, ha jóhiszeműen és a tisztesség szabályai szerint járt el.

Polgári jogunk számára ez azt jelenti, hogy a személyhez és a többi nevesített szellemi termékhez fűződő kizárólagos jogokkal ellentétben a kereskedelmi titokhoz fűződő jogosultság megsértése nem jár objektív szankciókkal, csak felróhatóság esetén von maga után felelősséget. A titokjog megsértője nem felel, ha bizonyítja, hogy a megszerzett, felfedett vagy felhasznált ismeret titkosságáról nem volt tudomása és arról a körülményekből következően sem kellett tudnia.

Erre akár utólagos értesítés folytán, akár a körülmények változásából adódóan kerülhet sor. Az in integrum restitutio lehetőségei ilyenkor korlátozottak. Analógiaként kínálkozna a nem tulajdonostól való jóhiszemű tulajdonszerzés jogkövetkezményeinek figyelembevétele. Titokjog megsértésénél azonban nem lehet szó a titok birtokának visszaszerzéséről, hiszen a titok nem dolog, ami gazdát cserélhet. Annál is megmarad, akitől megszerzik; csak hasznosításának lehetősége oszolhat több felé.

Jogilag ezért birtoklásáról sem szólhatunk, csupán kizárólagos joggal nyúlhatunk utána, amíg köztudomásúvá nem válik. Eltiltani is csak a titok hasznosításától, nem pedig az arról szerzett, vagyoni értékű ismeret megőrzésétől lehet: parancsszóra nem lehet felejteni. Indokolt esetben viszont lehet más titka jóhiszeműen megkezdett használatának folytatását jogdíj fizetéséhez kötni, vagy a titok jogosult ismeretszerzési költségeihez való hozzájárulásra kötelezni,14 vagy akár a hatályos Ptk.

Erre az aránylag tágabb értelmű fogalmazásra azért volt szükség, mert annak idején az Egyesült Királyság még nem biztosított az előadóművészeknek alanyi jogot, az Egyesült Államok pedig máig sem egyedülálló nők amerikában ezt, a szerződésekben rejlő lehetőségekre hagyatkozva.

Az ilyetén szövegezett rendelkezések azonban nem zárják ki kizárólagos jogként való értelmezésüket, így az előadóművészek európai kontinensen, azóta Angliában is meggyökeresedett alanyi jogi védelmét sem.